🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > Ligeti
következő 🡲

Ligeti András Angelus, OFM (Nagykanizsa, Zala m., 1955. jún. 18.-): magyar lelkész Detroitban (Michigan állam, USA), magyar szórványlelkész Ohio és Michigan államban. - A középisk-t a Pannonhalmi Bencés Gimn-ban, a teol-t Győrött végezte. 1979. VI. 21: Veszprémben szent. pappá. Siófokon, 1980: Attalán kp. Szerzetbe lépés szándékával külf-re távozott. Grácban az Irgalmas Rend novíciusa. 1984: belépett az USA-ban élő erdélyi ferencesek Szt István Kusztódiájába. 1988: ünn. fog-at tett. Közben Bostonban tanult. Youngstownban (Ohio) 1985: a →Katolikus Magyarok Vasárnapjának (KMV) társszerk-je, 1988: szerk-je (később Clevelandben), egészen a lap 1993. XII. 31-i megszűnéséig. Az amerikai Szt István Kusztódia megszűntével 1992: az erdélyi Szt István Ferences Rendtartomány tagja. 1994. III: helyi elöljáró és kp. a detroiti Szt Kereszt magyar pléb-n, és a michigani és ohiói egykori magyar pléb-k lelkipásztora. - Írásai a KMV és más külf. magyar lapokban. 1985-93: a KMV évkönyvének szerk-je és mintegy két tucatnyi kv. szerk-je és kiadója. s.k.

Ligeti Antal (Nagykároly, Szatmár vm., 1823. jan. 10.-Bp., 1890. jan. 5.): festő. - Fiatalon Nagykárolyban és Kolozsvárt kereskedő. 1845: Itáliában és Münchenben, majd Markó Károlynál Firenzében tanult festeni. 1848: hazatért, beállt honvédnek. A szabharc leveretése után visszatért Firenzébe. 1850: arcképfestő Sopronban, majd Károlyi István gr. pártfogoltja Fóton. 1855: Károlyi költségén járt Egyiptomban, Palesztinában, Libanonban, Damaszkuszban, Rodoszon, Cipruson, több gör. szigeten, Máltán és Szicíliában. 1861: Pesten telepedett le, 1868. IV. 7: a M. Nemz. Múz. képtárőre. 1874: Samassa érs. megrendelésére festett több képet. ~ festménye Tárkányi Béla, Végh József és Szmrecsányi Miklós portréja. Jeles képei: Pásztorok völgye Betlehemben, A Szentcsalád menekülése, Mátyás hazatérése a vadászatról. - M: A nemz. múz. képcsarnokának ismertető lajstroma a festészet rövid életrajzával. Buda, 1870. - A m. nemz. múz. képtára. Ismertető lajstromának kivonata. Pest, 1872. 88

Szinnyei VII:1220. - ML 1935. II:33. - Kiss 1993:63.

Ligeti István (*Bp., 1895. nov. 9.): üvegfestő. - Linnichben (No.) tanult. 1923-29: Ligeti Pál (1885-1941) építész műhelyében dolgozott, 1930: Bpen üvegfestő műhelyt alapított. Ott készítették a pápai irgalmasrendi kpna, az újdiósgyőri tp., a kalocsai Szt Imre-tp. üvegablakait. 88

ML 1935. II:34. - Új Idők lex. IX:4203.

Ligeti János (Nagyvejke, Tolna vm., 1895. júl. 30.-Bp., 1975. okt. 2.): kántor, zeneszerző. - 5 é. korában kezdett hegedülni, a gimn. után tanítói, kántori, zongora tanítói és karmesteri okl-et szerzett. 1921-33: a M. Ált. Hitelbank tisztviselője, 1933-58: nyugdíjazásáig a bpi Szt Adalbert plébtp. kántor-karnagya s a Patronae ifj. énekkar vez-je. 1959-64: nyugdíjasként a Zeneműkiadó Váll. korrektora. A M. Szövegírók, Zeneszerzők és Zenekritikusok Orsz. Szövetkezetének tagja. - Szerzeményei: misék (lat. szöveggel), (1944), Missa Sancti Alberti (bemut. 1966), Ave Maria egyh. és műdalok, melyek szövegét is maga írta. Árvák karácsonyi álma és Mit hoz a Jézuska? c. ifj. daljátékait kb. ezer isk-ban adták elő. Ozorán az ősi várban c. szerzeményét az Ozorai Ünnepi Napokon adták elő. - Kz-ai a Bonyhádi Múz-ban. - Álneve: Nagyvejkei L. János. 88

Molnár 1936:436. - M. műv. lex. 1938:85. - Gulyás XVII:1055. - Kikli 1999:135.

Ligeti József (Németújvár, Vas vm., 1902. jan. 22.-Eger?, 1957. ápr. 26.): plébános. - Az egri ciszt. gimn-ban éretts., a teol-t Bpen végezte. 1928. VI. 29: szent. pappá. Kisvárdán, 1929: Miskolcon a Szt Anna-tp-ban kp., 1930: Jászárokszálláson hitokt. 1931: teol-ból drált, 1933: Alattyánban, 1934: Törökszentmiklóson kp., Diósgyőrben hitokt., 1935: Leveleken, 1936: Hajdúdorogon h., 1940: Andornaktályán plnos, 1944: h. esp. - M: Leventeprédikációk. Bp., 1933. - Ünnepi és alkalmi prédikációk. Andornaktálya, 1940. - Vasárnapi prédikációk. A sztlecke szakaszai alapján. 1-2. köt. Uo., 1942-43. - Írói neve: Ligeti L. József (művein). 88

Hajdú vm. 1937:211. - Schem. Agr. 1945:216. - Gulyás XVII:1055.

új

Ligeti László (Bp., 1930. nov. 30.-USA, 1999.): cserkész csapattiszt. - 1940: cserkész lett a 432. sz. csapatban. A bpi Gépipari Technikumban éretts. és ált. gépész képesítést szerzett. 1956: családjával Arnerikába emigrált, ahol szerszámkészítőként dolgozott. 1964: egyik megalapítója a hazelwoodi magyar Szt Anna pléb. kötelékében a 18. sz. Esze Tamás cserkészcsapatnak, melynek 10 éven át parancsnoka. Cserkészei sokszor 30-40 mérföldről jártak be az összejövetelekre. Kiváló vízitúrázó volt, számos vízitúrát vezetett cserkészeinek. 1967-75: a (Külföldi) Magyar Cserkészszöv. [(K)MCSSZ] vízicserkész szakvez-je. Életét a magyar cserkészetnek szentelte, s vegyes csapatának leány tagjaiból később megalakította a 31. sz. Kanizsay Dorottya leánycsapatot, melynek évekig szintén parancsnoka volt. 1973-77: a (K)MCSSZ Intéző Biz-ának tagja, 1977-81: a III. Cserkészkerület parancsnoka. Kiképző a fillmore-i segédtisztképző táborokban, melynek 2x parancsnoka. 1975: megkapta a (K)MCSSZ Teleki Pál-emlékérmét. Bo.J.

Külf. Magyar Cserkészszöv. Vezetők Lapja


Ligeti László (Bp., 1930. nov. 30.–USA, 1999.): cserkész csapattiszt. – 1940: cserkész lett a 432. sz. csapatban. A bpi Gépipari Technikumban éretts. és ált. gépész képesítést szerzett. 1956: családjával Amerikába emigrált, ahol szerszámkészítőként dolgozott. 1964: egyik megalapítója a hazelwoodi m. Szt Anna-pléb. kötelékében a 18. sz. Esze Tamás cserkészcsapatnak, melynek 10 éven át parancsnoka. Cserkészei sokszor 30–40 mérföldről jártak be az összejövetelekre. Kiváló vízitúrázó volt, számos vízitúrát vezetett cserkészeinek. 1967–75: a (Külföldi) Magyar Cserkészszöv. [(K)MCSSZ] vízicserkész szakvez-je. Életét a m. cserkészetnek szentelte, s vegyes csapatának leány tagjaiból később megalakította a 31. sz. Kanizsay Dorottya leánycsapatot, melynek évekig szintén parancsnoka volt. 1973–77: a (K)MCSSZ Intéző Biz-ának tagja, 1977–81: a III. Cserkészkerület parancsnoka. Kiképző a fillmore-i segédtisztképző táborokban, melynek 2x parancsnoka. 1975: megkapta a (K)MCSSZ Teleki Pál-emlékérmét. Bo.J.

Külf. Magyar Cserkészszöv. Vezetők Lapja

Ligeti Miklós (Buda, 1871. máj. 19.–Bp., 1944. dec. 10.) szobrász. – A bpi Iparműv. Isk-ban Mátrai Lajosnál, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Egy évig Bécsben Edmund Hellmernél, 1894: Párizsban a Julian-akadémián képezte magát. 1913: Ipolyi-díjat kapott a Krisztus sírbatétele domborművéért. Legfontosabb köztéri művei Bp-en: 1893: Rákász fiú, 1903: Csongor és Tünde (a budavári kir. palota Habsburg-lépcsőjén), Anonymus (Városliget), 1908: Rudolf (Városliget), 1927: Vasvári Pál emléktábla (a M. Nemz. Múz. lépcsőjénél), 1935: Déryné (Tabán, 1945: megsérült, lebontották), 1936: Harry Hill Bandholtz (Szabadság tér), 1937: Tüzér emlékmű (Palota tér, 1945: megsérült, lebontották). Szegeden 1907: Erzsébet királyné, 1931: Ongaújfalun: I. vh. emlék. – Számos portrét készített. Az I. vh. alatt megmintázta az Osztrák-M. Monarchia legjelentősebb hadvezéreinek portréit. Több évig saját kerámiagyára volt, kerámiaművészeti munkássága is jelentős. – Egyházi művei: 1900: Szt István dombormű (márvány), 1916: Pálosok kútja [Béke kút] (Bp., Lósy u. sarkán, 1935 óta a KPI udvarán); 1913: Krisztus sírbatétele (dombormű, 1929: a terézvárosi Avilai Nagy Szt Teréz plébtp falán helyezték el, kisméretű kerámia változata is létezik); 1926: Házi oltár (bronz); 1930: Krisztus (martonvásári Dreher-mauzóleum). Több monumentális síremléket és néhány plakettet is készített. Művei megtalálhatók a M. Nemz. Galéria, a M. Nemz. Múzeum, az Iparműv. Múzeum, a Hadtört. Múzeum, a bécsi Heeresgeschichtliches Museum és a balatonlellei Kapoli Múzeum gyűjteményében. Pr. L.

Művészet 1905:255. (Lázár Béla: ~.); 1913:217. (Lyka Károly: Egypár színes cserépdarab.) – Lázár Béla: ~ gyűjteményes kiállítása. Bp., 1913. – Érdekes Újság, 1917. ápr. 8. (A hadvezetőség szobrokban.) – Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp., 1934. – Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Bp., 1939. – Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. Bp., 1983. – Prohászka László: ~. Balatonlelle, 2001. – Vigília 2002/10. (Prohászka László: ~ egyházművészete. ) – Ars Hungarica 2005/2. (Ligeti T. Miklós–Ligeti Gábor: Töredékek ~ befejezetlen memoárjából.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.