London, Londinum, Londonum: 1. Anglia és Nagy-Britannia fővárosa. A belváros ter-e 3 km², nagy ~ ter-e 1600 km². 1995: kb. 7 millió lakosa volt. - Tört-e Kr. e. 43: kezdődött, amikor Claudius cs. (ur. 41-54) Britanniában hódítva Londinium néven híd- és keresk. várost alapított azon a helyen, ahol a torkolattól É felé haladva a Temzén először találtak gázlót. ~ Britannia Superior legfontosabb városa lett. 410: a rómaiak elhagyták Britanniát, s a köv. időkben a helyről nagyon keveset tudunk. Az 5-8. sz: a Temze mellett, ~ fölött 3 km-rel megalapították a Westminster apátságot, mely a kk-ban az önkormányzattal rendelkező, keresk. város ~nal szemben kir. városnak számított. Miután a két hely egybeépült, ~ a pénzügyi, Westminster a kormányzati közp. lett és maradt. - A 13. sz. elején ~ban 120 plébtp. volt. A 16. sz: a reformáció a szerz-házakat fölszámolta, 1535: 18 karthauzi szerz. lett vértanú. 1665: pestis, 1666: tűzvész pusztította. A kat. Westminster katedrálist 1903: szent. föl. - 2. érseki székhely Angliában. A Kr. u. 43: Aulus Plautius alapította Castrum Londiniensist a 2. sz. végén ker-ek is lakták. 314 u. ppi székhely. Az angolszászok elpusztították, de a 7. sz: újjáéledt. A kk-ban Canterbury mellett Anglia egyh. életének közp-ja volt. A 16. sz: anglikán lett, utolsó pp-e, E. Bonner 1569: börtönben halt meg (→angliai vértanúk). - ~ legnagyobb része (a Temzétől É-ra) az →anglikán egyház püspöksége. 1623: sikertelen kísérlet történt az ang. hierarchia helyreállítására. Ezért 1688: B. XI. Ince p. 4. ap. vik-t szervezett Anglia számára, köztük ~t. A ~i vikárius Ny-India és É-Amerika r.k. elöljárója is volt. 1850: az ang. hierarchia újjászervezésekor ~ a westminsteri érs. és a southwarki pp. székhelye lett. A város egy része a brentwoodi ppséghez tartozik. - 3. M. kat. sajtója: (1955)-81(?): Életünk. - 4. magyar követsége, 1921. máj. 22.-1941. ápr. 7.; 1947. okt.-: A →trianoni béke után, 1921. V. 22: Hedry István I. o. követ tan. ügyvivő irányításával megszervezett képviselet IX. 6: követség. Követek: 1922. III. 22-1924. X. 9: gr. Szápáry László rk. követ, 1924. X. 21-1932. XII. 31: br. Rubido-Zichy Iván, 1933. III. 21-1935. X. 31: gr. Széchenyi László, 1936. II. 25-1938. III. 16: Masirevich Szilárd, 1938. V. 25-1941. IV. 7: Barcza György rk. követ (ekkor angol részről megszakították a diplomáciai kapcsolatokat, melyek a →párizsi béke után álltak helyre); 1947. X. 20. (megbízólevelét átadta XI. 13)-1948. V: Bede István. 1947. VI. 1: →Nagy Ferenc min-eln. eltávolítása után Szabó Tamás (1921-) követségi titkár megtagadta a Dinnyés-kormány elismerését, állásáról lemondott, nem tért haza. 1948. III. 21. (XI. 5.)-1949. VII. 28: Erőss János ideigl. ügyvivő, 1949. IX. 5. (X. 21.)-1951. VIII. 15: Bolgár Elek követ, 1951. IX. 1-1953. IX. 3: Horváth Imre követ, 1953. IX. 3. (X. 23)-1957. V. 20: Katona János követ, 1957. XI. 26. (1958. I. 17.)-1959. I. 16: Földes Pál követ, 1959. I. 29. (II. 11.)-1963. VI. 14: Szilágyi Béla követ. 1963. XII. 2: a ~et nagykövetségi rangra emelték. 1963. XII. 23. (1964. II. 6.)-1969. V. 4: Incze Jenő nagykövet (elhunyt), 1969-1970: Varsányi György ideigl. ügyvivő, 1970. IV. 23. (V. 14.)-1976. IX. 21: Házi Vencel nagykövet, 1976. IX. 21 (XI. 10.)-: Lőrincz N. János nagykövet.  88

LThK 1993. VI:1045. - Szocializmus útján 1982:620. - Pritz 1994:436. - Kertész 1995:571.

London, Sandwich: város és püspöki székhely Kanadában. - 1856. II. 21: alapították, 1859-69: Sandwichnek hívták.Toronto suffr-a. 21.349 km²-en 2000: 1.389.772 l, 444.727 h, 147 pb, 211 ep, 77 szp, 2 ád, 83 sz, 473 szn, 212 ni, 19 ki-e volt. - Egyh. egyetemi fakultását 1964: alapították. **

LThK VI:1136. - AP 2000:427.

új