Losonczy Gyula (Eger, Heves vm., 1898. ápr. 6.-Miskolc, 1977. jún. 20.): kántortanító. - 1916: Kápolnán már kántor, de még ez évben behívták katonának. 1918: elvégezte a tiszti isk-t. 1919: valaki följelentette, mert attól félt, hogy ~ elárulja őt a Tanácsközt. idején végzett tevékenysége miatt. A váci fegyházba került, s mivel semmi vádat nem tudtak ellene fölhozni, mint kántornak szabad mozgást engedélyeztek számára a fegyházon belül, ~ pedig ének- és zenekart alapított. Ártatlanságát később hivatalosan is igazolták. - 1923: szabadult, Mezőkövesden Gaál István főkántor mellett segédkántor. 1927: az esztergomi tanítóképzőben kántori okl-et szerzett. 1929: Jászárokszálláson főkántor. Zenekart, gyermek- és felnőttkurzust, színjátszó társulatot szervezett (utóbbi tagja volt Görbe János színész). 1932. XI. 24: a jászsági esp. ker. papjaival és kántoraival megalapították a Jászsági Liturgia Kört. 100 tagú gyermekkórusával és énekkarával versenyeket nyert. 1938: pályázat útján Mezőkövesden főkántor. - 1939. IV. 13: Mezőkövesd légvédelmi parancsnoka. 1940. XII: 28: autószerelőmester levelet szerzett, de motorszerelő műhelye volt. 1945: hadifogolyként Titlingbe, majd Lübeck-Kücknitzbe vitték. A táborparancsnok engedélyével itt is ének- és zenekart szervezett. 1946: Osterodéban megbízták a hazatérő hadifoglyok ügyeinek intézésével és a kórház-táborból távozók vezetésével. Az év végén 500 hadifoglyot és gyógyszereket hozott haza a kórházvonattal. Mezőkövesden az orosz katonák sokáig zaklatták, de így is ellátta kántori teendőit. Fiatalokból vegyeskórust szervezett, vez. a →Matyó Dalárdát. A közp. isk-kban gyermekkórust, zenekart és színjátszó csoportot szervezett. A motorszerelés miatt →kontáradót vetettek ki rá. - 1956. XI. 4. u. a lakásán néhány fegyveres suhanc támadt rá, s meg akarták ölni, mert nem állt a forr. alatt a komm-k oldalára. Felesége könyörgésére elővett egy Leninről szóló kv-et az 1920-as évekből. Amikor támadói ezt meglátták, elmentek (ha alaposabban megnézték volna a kv-et, az ~ vesztét okozhatta volna, mert nem a komm-knak tetsző módon írt az Leninről). Ezt követően behívták a rendőrségre, s mert az együttműködést megtagadta, félholtra verték. - 1957: már nyugdíjas volt, kántorutóda féltékenységből kizárta a kórusból, énekkarát sem vezethette, vidékre azonban gyakran hívták. - Színdarabjai közül kiemelkedett a Van Isten, Péter! c. Mint egyh. zeneköltő énekeket, offertóriumokat, temetési énekeket írt. Az egri főegyhm-ben sokáig csak ~ írhatott búcsúztatókat, szövegei művésziek voltak. - M: Mondj éneket zengő nyelven. Ima- és énekeskv. Szerk. és kiad. H.n., 1934. - Szenteltessék meg a te neved. Imakv. Kz. 1935. - Az Úr szenvedésének, a megváltás titkának tört. Elmélkedések. Kz. **

Peti Imréné L. Mária (lánya) közlése

Losonczy István (1510 k.-Temesvár, 1552. júl. 27.): főispán, várkapitány. - Perényi Péterrel 1542. IX. 28-X. 8: részt vett Pest eredménytelen ostromában. ~ bírta a Mátraalján Nána várát. 1547: Nógrád vm. főispánja. 1550: része volt abban, hogy a tör. Szolnokon várat ne építhessen, ill. a vár építését a m-ok befejezhessék. 1551. V: Báthori Andrással, Nádasdy Tamással és Gian Battista Castaldóval Erdélybe ment, hogy elfoglalja Izabellától, I. (Szapolyai) János kir. (ur. 1526-40) özvegyétől I. (Habsburg) Ferdinánd kir. (ur. 1526-64) számára. Castaldo onnét Temesvár védelmére küldte, melynek várát mint temesi főispán és várkapitány megerősítette. A Mo-ba betört és 1551. VI. 27: Temesvár alá érkezett tör. előcsapatot megtámadta s elűzte; a derékhaddal előnyomult Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég X. 17-27: eredménytelenül ostromolta a várat. 1552. VI. 6: temesi ispánként orsz-os részgyűlést tartott Simándon (Zaránd vm.) Temesköznek a m. határokhoz közeledő tör. sereg elleni védelméről. VI. 24-27: Ahmed pasa ostromolta Temesvárt, melyet ~ 2300 katonával (zömében sp. és cseh zsoldosok) védett. 10 rohamot vertek vissza, lőporuk elfogyott, föllázadtak, ~t szabad elvonulás föltételével a vár föladására kényszerítették. ~t a basák keresztülkísérték a tör. táboron, de amikor eltávoztak mellőle, a janicsárok a vonulók közül kezdték elragadni a gyerekeket és az apródokat (Tömöry Endrét, ~ apródját is). ~ egy tör-öt levágott, a maroknyi fegyverest a tör-ök lemészárolták. A fején és oldalán sebesült ~t elfogták, Ahmed elé vitték, akinek szemébe mondta szószegését. Ahmed lefejeztette, fejét Isztambulba küldte. Tinódi (Lantos) Sebestyén az ostrom után 3 héttel énekelte meg a hős tetteit. - ~nal kihalt a L. család férfiága. Neje Pekry Anna 2. férje Ungnád Kristóf, a 3. Forgách Zsigmond lett. ~ Anna nevű lánya ecsedi Báthori Miklóshoz ment feleségül. - Két m. levele maradt fönn: Eger, 1550. X. 1. és Temesvár, 1552. VII. 12. (Tört. Tár 1881:378.) 88

Nagy VII:174. - Horváth M. IV:250. - Szinnyei VII:6. (s.v. Losonczi)