Lukács-képek, Lukács-Madonnák: 1. a Boldogságos Szűz Mária és a gyermek Jézus portréi, melyeket a hagyomány szerint Szt Lukács festett. - 2. képek, melyeken Szt Lukács festi a Madonnát. A ~ legkorábbi irod. forrásai a K-i egyh-ban a →képrombolás korából, a Ny-i Egyh-ban a 12. sz-ból valók. A →Legenda Aurea a ~ készítését Szt Lukács életébe szőtte; a 14. sz-tól egész Ny-Eu-ban elterjedt a nézet, hogy Lukács festő is volt, s a festők védősztjeként tisztelték. - A legkorábbi ábrázolások vsz. K-ről valók. A műv-tört. hagyomány tud egy 13. sz. ősképről, mely már nem létezik, de több 14-15. sz. képet belőle származtatnak (Mateic, tp-freskó, Makedónia, 14. sz. közepe). A korai képeken Lukács legtöbbször ül, s az előtte lévő festőállványon már megkezdte a Madonna képét. Az ülő Madonnát mint modellt ezeken a képeken még nem látni. A Ny-i műv-ben a bizánci minta nyomán a 14. sz. közepétől a 15. sz-ig csak a festő Lukács látható a Madonna nélkül. Néha Krisztusról és a megfeszítésről szóló képeket is tulajdonítanak Lukácsnak. A 15. sz: először Fro-ban azonosították a festő Lukácsot az evang-val. Néhány hóráskv-ben a festő Lukács képe, melyen először jelenik meg az evang. szimbóluma, megelőzi az angyali üdvözlet képét, jelezvén azt a bensőséges kapcsolatot, amely Lukácsot a Szűzanyához fűzte. Itáliában a ~ épületek freskóin is megjelentek (A. Mantegna: Szt András-kpna, Mantova, 1506). A festőt modell nélkül ábrázolták. A 15. sz: mikor a festők →céheket alakítottak, Szt Lukács tiszt-e megnövekedett, a festők védősztjének tiszt-ére sztelt →céholtárokon a ~ új formája jelent meg: a festőt a Madonnával mint élő modellel együtt ábrázolták (Rogier van der Weyden, 15. sz. közepe, München, Képtár). A ~ másik típusa Szt Lukácsot a festőállványnál állva ábrázolja, s Mária a gyermek Jézussal előtte áll. Egy újabb motívum a 15. sz. végén, É-ném. ter-en alakult ki: a Madonna az égből jelenik meg Lukácsnak, fénykoszorúban, a műhelyen kívül. A festőt reálisan ábrázolják munka közben, a Madonna v. az ablakon át, v. egy külön égi térben látható. A barokk fest. az égi és földi szférát vegyítette: kis angyalok veszik körül a Madonnát, figyelik a készülő képet, sőt festéket kevernek. Gyakori, hogy a földi műhely egészen eltűnik és a festés jelenete az égben látható. **

Kirschbaum III:119. - Sachs 1980:245.