Légrády Ferenc (Szigetvár, Somogy vm., 1881. aug. 18.-Pécs, 1952. márc. 18.): a Keresztény Szocialista Párt pécsi titkára, szövetkezeti igazgató. - L. László apja. A pécsi ciszt. gimn-ban éretts., majd Baranya vm. tiszviselője. 1925: irodatisztként nyugdíjazták. 1919: a Ker. Szoc. Párt pécsi titkára. 1922: megalapította a Pécs-baranyai Hangya Fogyasztási Szövetkezetet, melynek üv. ig-ja lett. Pécs szerb megszállása idején 67 napra elzárták hazafias magatartásáért, a komm-k pedig halálra ítélték. Az üzleti élet hatalmasai ellehetetlenítették a Hangya Szövetk-et, 1940: föl kellett számolni, ~ nagykereskedő lett. 1945. V. 12: a Baross Szöv-ben betöltött választmányi tagsága miatt letartóztatták. Egy újságcikkéért 2 és fél é. börtönre ítélte a pécsi népbíróság. A föllebbviteli bíróság 8 havi börtönre ítélte, de ~ addig már 9 hónapot letöltött. Évekig rendőri felügyelet alatt tartották, haláláig zaklatták. - 1929. IX. 30-1933. IX. 11: a Pécsi Hírek kerszoc. hetilap fel. szerk-je. - 1941. XI. 4: Horthy Miklós kormányzótól Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetést kapott. 88

Kalotai 1934: 328. - Viczián 1995:177. (1437.) - Gulyás XVIII:148. - Cserkúthyné L. Ilona (lánya) közlése

Légrády László (Pécs, Baranya vm., 1924. márc. 15.-Penzberg, Bajoro., München mellett, 1986. máj. 12.): a magyar emigráció vezető személyisége. - L. Ferenc fia. A pécsi Pius Gimn-ban 1942: éretts. Megkezdte a pécsi jogtud. egy-et, de 1944 őszén behívták katonának, amerikai fogságba esett. 1945 nyarán tért haza, osztályidegennek nyilvánították, ezért nem tanulhatott tovább, s állást sem kapott. Napszámos, gépkocsivezető, majd a MÁVAUT-nál buszsofőr. Édesapja miatt onnan is kitették, egy időre jogosítványát is bevonták. A Baromfifeldolgozó és Értékesítő Váll. sofőrjeként 1956. X. 22: Bp-re szállított baromfit, s beállt a szabharcosok közé. A Kilián laktanyánál harcolt. XI. 4. u. gyalog indult Pécsre, mert teherautóját találat érte. Az ÁVH már kereste, ezért bujdosott, majd XI. 29: feleségével együtt Au-ba menekült. Kölnben gépkocsivezető, majd Penzbergben telepedtek meg. - 1957: a M. Szabadságharcos Világszöv. alapítótagja és eu. társelnöke. 1960: a Németo-i M. Szervezetek Közp. Szöv-ének aleln., majd eln. 1966: a forr. 10 é. évford. ünnepségeinek közp. szervezője, szónoka. **

Cserkúthyné L. Ilona (húga) közlése

Légrády Sándor (Bp., 1906. márc. 12.-Bp., 1987. júl. 15.): grafikus, bélyegtervező. - Istók János szobrász fedezte föl s tanította rajzolni még el. iskolásként. 11 é. korában Walter Gida üvegfestő műhelyében inas. Magánúton végzett középisk. után az Iparműv. Főisk. ötvös szakán tanult, majd a Főv. Iparrajz Isk. díszítőfestő osztályán az üvegfestő szak mesternövendéke. 1923: részt vett az országos cserkész kiállításon, első képéért (Patrona Hungariae) legszebb festmény-díjat kapott. Több tucat cserkészzászlót tervezett. 1924: az „Áldoztató kelyhek” tervpályázaton 1. díjat nyert. 1927: meghívták az Orsz. Üvegfestő Műint. tervezőjének. 1931: az Áll. Nyomda grafikusa, postabélyeg és áll. értékpapír tervezője. 1933: ~ tervezte a →Gödöllői Cserkész Világtalálkozó építményeit és bélyegeit, a Nemzetk. Eucharisztikus Kongressz. szabadtéri oltárait (Bazilika, Hősök tere), festette emléklapjait, plakátjait, képeslapsorozatait; a Szt István jubileumi bélyegsorral Buenos Airesben 1. díjat nyert. - XII. Pius p. számára 1940: infulát készített, melyet Pelletier Szt Mária Eufrázia szenttéavatása alkalmából a Jó Pásztor Nővérek rendeltek tőle. Horthy István kormányzó 25 é. jubileumára készített bélyege 1. díjat nyert. Addigi munkásságáért Iparműv. Ezüst érem kitüntetést, a kormányzótól Signum Laudist kapott. - 1941: kinevezték műv. államtitkárnak, a miniszterelnökségre, majd a nemzetvédelmi min-ba osztották be. Elhatározta, hogy megmenti a Mátyás-tp. mozgatható kincseit (a budai várban lakott). Az engedélyek beszerzése után mindent ládába csomagoltak, s ~ megtalálta a helyet, ahova el lehetett a kincseket rejteni. Megakadályozta, hogy a németek légvédelmi üteget telepítsenek a tp. mellé, s az oroszoktól teljes védettséget biztosító okiratot szerzett a tp. számára. A háború után minden hiánytalanul visszakerült a tp-ba (amiért 1982. IV. 16: a Katolikus Emléktár XXIII. János pápa-emlékéremmel jutalmazta). - 1945 közepén a népügyészség vizsgálati fogságba helyezte a háború alatt készített munkái (plakátok) miatt. A fölmentő ítéletet a NOT 1949. VII: emelte jogerőre. 1948: a Boldogasszony évének és a Szt Jobb hazatérésének rendezvényeit tervezte és vez. az építéseket (bpi, esztergomi baz., Hősök tere, Máriaremete). Az 1953: Aachenban megrendezett „A világ Madonna-bélyegei” kiáll-on Erdélyi Madonna bélyegével 3. díjat nyert (Raffaello Sixtusi Madonnája és a Michelangelo Pietàja reprói után). 1965-66: tanulmányutat tett Amerikában, közben oltárképeket festett (New York, Detroit). -

M: Üvegablakok: 1926: Gellérthegy, Sziklakápolna, 3 db; zsidó gimn., 73 bibliai tört., a háborúban megsemmisültek. - 1927: 12 sztkép, Rákócziánum; Kálvin téri ref. tp. - 1928: zsidó múz., 16 ósz-i jelenet. - 1933(?): Bosnyák téri plébtp., rózsaablak. - Ötvösmunkák: 1923: ezüst és elefántcsont kehely. - 1934: Hidy László Rómába vitt „Giustizia per Ungheria” hegedűjének ezüst díszítése és díszdoboza. - 1937: Szt István kir. és Patrona Hungariae relief. - 1967: Mátyás-tp., Patrona Hungariae relief. - Az 1950-es években megmentett Szt Simeon koporsót (a zágrábinak pontos, egyetlen másolata) a Mátyás-tp-nak ajándékozta. - Textíliák: 1927: Szt Imre-kazula (hátoldalán Szt Imre, elöl Árpád-házi címerek fehér selyem hímzéssel; Madarász István pp-höz került Kassára). - 1948: a Szt Jobb ereklyetartó takarójának tervezése és kivitelezése. - Bélyegek: Közel 100 (3-10 db-ból álló) sorozatot tervezett, forgalomba kb. 10 mill. került. 1947: készítette az első kisgazda-bélyeget. 1949: a felrobbantott Lánchíd újjáépítésére fölajánlotta, hogy 50 Ft névértékű bélyeget készít, melynek forgalmazásából fedezni tudták a költségeket. - 1949. X: a M. Posta fölkérésére készítette az „ötéves terv” bélyegsorozatot. **

Légrády Csobán Ákos (fia) közlése