🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > Lészped
következő 🡲

Lészped

Lészped, Lespezile, Lécped (Lespezi, Bacău m., Moldva, Ro.): a község faluja a Beszterce jobb oldalán, Bákótól északnyugatra. - A falu neve román eredetű (lespede = 'kőlap, lapos kő'). 1634: Lispezi sau Plopoasa, 1772: Lespezile. Lakói ekkor vsz. románok. Magyar lakosai a →madéfalvi veszedelem és az azt követő székelyüldözés elől Moldvába bujdosók leszármazottai, ún. székelyes csángók. 1932: →Domokos Pál Péter számos népdalt gyűjtött itt. Az 1940-es években 14 család települt át Mo-ra, főként Mekényesre (Baranya vm.). A román mellett 1947. XII. 21-1959: magyar isk. működött (1947: 170 gyermek, 3 tanító; 1951: 4 o., 4 tanító; itt tanított többek között →Kallós Zoltán), magyar nyelvű óvoda is volt (25 gyermek, 1 óvónő). 1959-ig, amikor megszüntették az írni-olvasni tudó munkásemberek, nem hivatalos „vasárnapi iskolát” szerveztek magyar nyelvű oktatást. 1990 után Fehér Kati és Fazekas József, anyanyelvükön írni és olvasni tanulni akaró ~i gyermekek számára, emiatt szembekerültek a hatóságokkal. Részben az ő munkájuk eredményeként 1990 u. több fiatal került ~ről erdélyi és mo-i közép- és főiskolákra. - Lakói 1787-91: 24 gazdaság; 1842: 403 r.k.; 1850: 381 r.k.; 1585: 344 r.k.; 1888: 773 r.k.; 1900: 881 (137 r., 679 m., 65 egyéb: cigány, ném., zsidó); 1930: 1314 (1054 m., 1054 r.k.); 1985: 4599 r.k.; 1992: 1917 r.k., 180 g.kel., 10 adventista, 1 egyéb vall., össz. 2108. A kat-ok többsége m-ul beszél. - Tp-a 1830: épült fából, Szt Anna tiszt-ére, téglából 1886: és 1974-90: újat építettek. A 19. sz. elején →Kalugerpataka, 1845 u. →Bákó filiája, 1946: önálló pléb. Anyakönyvei 1838-tól. - Filiái 1994: Bohus, Berdila, Gerlén. - Plébánosai: 1947: Minucz Ioan (m-ul is prédikált), 1948: Ferenczi Gábor, 1951: Gyergyina János (m-ul is prédikált), 1985: Horia Pecheta, 1990: Cîtea Eugén, 1998: Marian Fecheta. H.P.

Jerney 1851. - Lahovari 1898. - Lükő 1936. - Domokos Pál Péter-Rajeczky Benjámin: Csángó népzene I. Bp., 1956. - Magyar névtani dolgozatok 26. Szerk. Hajdú Mihály. Bp., 1983. (Halász Péter: Lészped helynevei) - Domokos 1987:77. - Gunda 1990:59. - Csángósors. Szerk. Pozsony Ferenc. Bp., 1999:233. (Vincze Gábor: Csángósors a II. vh. után)


Lészped, Lespezile, Lécped (Lespezi, Bacău m., Ro.): falu a Beszterce patak jobb oldalán, Bákótól É-Ny-ra. Neve a rum. lespede, ‘kőlap, lapos kő’ szóból ered. 1634: Lispezi sau Plopoasa, 1772: Lespezile. Lakói ekkor vsz. románok. Magyar lakosai a →madéfalvi veszedelem és az azt követő székelyüldözés elől Moldvába bujdosók leszármazottai, „székelyes csángók”. 1932: →Domokos Pál Péter számos népdalt gyűjtött itt. Az 1940-es években 14 család települt át Mo-ra, főként Mekényesre (Baranya vm.). A román mellett 1947. XII. 21–1959: magyar isk. működött (1947: 170 gyermek, 3 tanító; 1951: 4 o., 4 tanító; itt tanított többek között →Kallós Zoltán), magyar nyelvű óvoda is volt (25 gyermek, 1 óvónő) 1959-ig, amikor megszüntették. Ekkor az írni-olvasni tudó munkásemberek magyar nyelven oktató, nem hivatalos „vasárnapi iskolát” szerveztek. 1990 után Fehér Kati és Fazekas József foglalkozott az anyanyelvükön írni és olvasni tanulni akaró ~i gyermekekkel, emiatt szembekerültek a hatóságokkal. Részben az ő munkájuk eredményeként 1990 u. több fiatal került ~ről erdélyi és mo-i közép- és főiskolákra. – Lakói 1787–91: 24 gazdaság; 1842: 403 r.k.; 1850: 381 r.k.; 1888: 773 r.k.; 1900: 881 (137 r., 679 m., 65 egyéb: cigány, ném., zsidó); 1930: 1314 (1054 m., 1054 r.k.); 1985: 4599 r.k.; 1992: 1917 r.k., 180 g.kel., 10 adventista, 1 egyéb vall., össz. 2108. A kat-ok többsége m-ul beszél. – Szt Anna tp-a 1830: épült fából, 1886 és 1974–90: téglából újat építettek. A 19. sz. elején →Kalugerpataka, 1845 u. →Bákó filiája, 1946: önálló pléb. Anyakönyvei 1838-tól. – Filiái 1994: Bohus, Berdila, Gerlén. – Plébánosai: 1947: Minucz Ioan (m-ul is prédikált), 1948: Ferenczi Gábor, 1951: Gyergyina János (m-ul is prédikált), 1985: Horia Pecheta, 1990: Cîtea Eugén, 1998: Marian Fecheta. H.P.

Jerney 1851. – Lahovari 1898. – Lükő 1936. – Domokos Pál Péter–Rajeczky Benjámin: Csángó népzene I. Bp., 1956. – Magyar névtani dolgozatok 26. Szerk. Hajdú Mihály. Bp., 1983. (Halász Péter: Lészped helynevei) – Domokos 1987:77. – Gunda 1990:59. – Csángósors. Szerk. Pozsony Ferenc. Bp., 1999:233. (Vincze Gábor: Csángósors a II. vh. után)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.