Líbia, Al Jamahiriyah al 'Arabijah al Libiyahash Sha'biyah la Ishtirakiyah, Líbiai Arab Köztársaság: köztársaság Észak-Afrikában. - Határai: Algéria, Tunézia, Földközi-tenger, Egyiptom, Szudán, Csád, Niger. Ter-e 1.775.500 km², főv-a Tripoli. Hivatalos nyelve az arab. - A Kr. e. 10. sz: föníciaiak települtek le ~ területén. A Kr. u. 1. sz: a róm., a 4. sz. vandál hódítás után a bizánci birod. része. 643: arab fennhatóság alá került. 1510: sp-ok, majd máltaiak, 1544: törökök vették birtokba. A törökök csak É-i részén uralkodhattak, a D-i ter-en a szenusszik megőrizték függetlenségüket. 1912: az ol-ok Kirenaikát és Tripolitániát ~ néven gyarmattá szervezték, 1931: elfoglalták a szenusszik közp-ját is. A II. vh. után ~ ang-fr. megszállás alá került. 1947-51: ENSZ-gyámsági ter. 1949. XI. 21: önálló államnak ismerték el. 1951. XII. 24: Tripolitánia, Kirenaika és Fezzán szövetségi tart-ok kikiáltották a szenusszik emírjét ~ kir-ának. 1963. IV. 26: a szöv. tart-okat egységes, központosított állammá alakították. 1969. IX. 1: a hadsereg megdöntötte a kirságot, kikiáltották a közt-ot. - ~ban csak a bevándoroltak között éltek kat-ok. A II. vh. végén még 123 ezer ol. kat. volt, de tömegesen elvándoroltak. Az egyiptomiak között sok a kopt ker. 1985: missziós ter-nek számított, a kat. tp-ok többségét mecsetté alakították át. Ap. vik-ai: 1927: Tripoli, 1939: Benghazi, Derna, Misurata. 1980: 2.980.000 lakos (93% szunnita muszlim, ebből 30% szenusszi), kb. 35.000 kat.; 1997: 5.201.000 lakos (97% szunnita muszlim). **

LThK VI:1021. - Kiss 1978:379. - Földünk 2000:253.