🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > Lőcse
következő 🡲

Lőcse, Leutschau, Leutsovia, v. Szepes vm. (Levoča, Szl.): 1. város. II. Géza kir. (ur. 1141-62) idején szász telepesek alapították. Lakói a tatárok elől →Menedékszirtre menekültek. 1425 k. a mai, jól védhető helyére építették újra. A dombtető eredetileg négyszögletes földsáncának helyén van a főtér a városházával és a plébtp-mal. - A két fontos keresk. út metszéspontjában fekvő ~ hamar virágzásnak indult. Falakkal, bástyákkal vették körül, külvárosai még a 18. sz: sem voltak. 1271: a 24 szepesi város szövetsége (Provincia Saxorum) székhelyéül választotta. A 16. sz-tól r.k. és ev. németek és vendek lakták. 1918-ig Szepes vm. közigazgatási székhelye. - Egykori erődítményrendszerének maradványai a 17. sz. magas városfalak, épségben maradt kapukkal. K-en a Kassai- és a Ménhárdi-, D-en az Alsó-, Ny-on a Lengyel-kapu. A 17 bástyatoronyból 2000: még 5 megvolt. - A főtéren álló Városháza 15. sz. épülete 1550: leégett, az újjáépítéskor készültek a homlokzatok földszinti és emeleti árkádsorai. 1893-95: →Schulek Frigyes emelte a 2. emeletét. Kétosztatú, boltozott emeleti előcsarnokából reneszánsz keretes ajtó vezet a famennyezetes tanácsterembe. Az épület D-i homlokzatát az erények 17. sz. allegorikus falképei díszítik. Az 1651: épült harangtorony a Városháza É-i szárnyán áll. - A Thurzó-ház a sok reneszánsz patríciusház közül a legismertebb. Homlokzata vakárkádos, pártázatos, sgraffitós attikájával a 17. sz. felsőmagyarországi, pártázatos reneszánsz stílus jellegzetes alkotása. ~ első nyomdáját 1614: a Breuer család alapította. - ~ 1431 húsvétján, 1550: és 1599: szinte teljesen leégett. 1600: 2500, 1645: 22.141, 1664: 900 ember halt meg járványban, 1338: és 1546: sáskajárás, 1523, 1549: és 1559: jégverés a termést, 1598: marhavész a jószágokat pusztította el. -

2. esperesség a v. szepesi egyhm-ben. Plébániái: Ábrahámfalu, Csontfalu, Csütörtökhely, Görgő, Igló, Kishlinec, Márkuscsepánfalva, Nagyhlinec, Odorim, Pálmafalu, Szepessümeg, Zavada. -

3. plébánia. 1250: már létezett, 1776-ig exempt volt. Tp-a az 1442: épült →lőcsei Szent Jakab-plébániatemplom. Lakói 1567: ev-ok lettek. 1673: alapították újra. Anyakönyvei 1674-től. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: ném., szl. - Filiája 1910: Lőcseszentanna. - Plébánosai: 1274: Henrik, 1320: Salamon, 1370: Herman, 1410: Herman, 1416: Máté, 1423: Márton, 1461: Tamás (8 napig), Foerchl Gáspár, 1466: Szervác, 1484: Lőrinc, 1497: András, 1507: Sebestyén, 1510: Jakab, 1513: Henckel János, 1522: Henckel Sebestyén, 1529: Sontag Bálint, 1530: Moller György. - A Szt Jakab-tp. ev. lelkészei: 1558: Serpilius (Quendel) Lőrinc, 1563: Melczer György, 1569: Platner Antal, 1598: Sturm Márton, 1602: Zabler Péter, 1647: Schlegel Kristóf, 1658: Bőhm Kristóf, 1662: Zabler Jób, 1665: Seelmann Keresztély. - Ismét r.k. plnosok: 1674: Pauerfeind Melchior SJ, 1679: Niederreiter Orbán SJ, 1681: Meer Mátyás (2 hónapig), Surdini János. - 1682-87: Adami Márton ev. lelkész. - 1687: Meiners Kázmér OPraem, 1693: Carl Ferenc OPraem, 1696: Győrffy István, 1710: Faulhaber János, 1719: Friedweis Mihály, 1734: →Engelmayer Sámuel, 1746: Perger Ignác, 1749: Engelberth Márton, 1775: Kraczer Ignác, 1780: →Brigido Mihály, 1787: Krenn Farkas, 1809: Ehrnsperger János, 1840: Dulovics József, 1881: Still Pál, 1886: Kompanyik Cölesztin. - Kat. sajtója: 1920-21: Szepesi Értesítő, Zipser Anzeiger, Spišsky Oznamovatel', 1921-25: Szepesi Híradó. Zipser Bote. -

4. Boldogságos Szűz ferences ktor. A 14. sz-ban alapították a városfal Ny-i, Lengyel kapuja mellett. Gótikus, háromhajós tp-a 1350 u. épült. 1533: az ev-ok kezére került, 1671: a jezsuiták kapták meg. -

5. jezsuita rendház, kollégium és tp. A jezsuiták 1624: missziót nyitottak, 1671: megkapták a ferencesek tp-át, 1674: a város tiltakozás ellenére beiktatták őket. A tp. hajóját újra boltozták és Angyalok Kirnéja tiszt-ére szent. Sok gótikus részlet megmaradt a ktorépületben is, a kerengő páratlan a Kárpát medencében (→lőcsei Angyalok Királynéja-templom) .1686: Thököly csapatai elfoglalták a rházat, kaszárnyává alakították, s a jezsuiták összes javait elárverezték. II. Rákóczi Ferenc 1705: menlevelet adott a jezsuitáknak, akik Lengyo-ba menekültek. 1710: tértek vissza. 1773-ig gimn-ot vezettek (→Lőcsei R.K. Gimnázium) - Házfőn-ök és ig-k: 1651: Gisztonyi István, 1670: Kerkay György, 1674: Bisovczany Ferenc, 1688: Permay György, 1695: Permay László, Kecskeméty János, 1698: Berzeviczy Henrik, 1702: Berthoty Ferenc, 1704: Badlaházy János, 1717: Bossányi András, Borza Mihály, 1730: Kontil András, 1732: Palugyai János, 1736: Verbovszky András, 1737: Sztankay Pál, 1740: Zarubal Bertalan, 1743: Szamaróczy Pál, 1744: Hanerl József, 1745: Szerdahelyi János, 1749: Tarnóczy Zsigmond, 1752: Knopp Károly, 1756: Pirolt János, 1760: Piller József, 1764: Vilhelmi Jakab, 1766: Gruber Ignác, 1769: Szaly István. -

6. Sarlós Boldogasszony-kegytp. ~ É-i részén, hegyen található a Kálvária (Mária-hegy) búcsújáróhelye. A 15. sz. gótikus tp-ot 1766: lebontották, Mária-szobrát az 1908: épített új tp. főoltárára helyezték. A megkoronázott Látogató Mária festett faszobor, a Mária és Erzsébet találkozása kompozíció önálló tagja.  **

Schem. SM 1851:35. - Rupp II:221. - MMRN 1883:20; 1888:26. - Kompanyik Coelestin: A Szt Jakabról címzett ~i plébtp. rövid leírása. Lőcse, 1891:82. - Némethy 1894:376. - Dankó K.: ~ tört. 1. köt. Lőcse, 1897:234. - Velics II:119. - Gerecze II:812, 1178. - Schem. Scep. 1911:32. - Karácsonyi I:198. - Radocsay 1954:166. - Garas 1955:180. - Aggházy II:162. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:47. - Mo-i reneszánsz és barokk. Szerk. Galavics Géza. Bp., 1975. (Baranyai Béláné: Mesterek és műhelyek az ÉK-mo-i barokk szobrászatban) -  Dvořakova, V.: Stredoveká nástenná mal'ba na Slovenska. 1978:119. -Szilárdfy 1994:18.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.