lares (lat.): az ókori rómaiak szerint az elhunyt ősök jó szellemei, akik védik az utódok házát, családját, de vigyáznak az útkereszteződésekben, a földek határain is. - Ezért az ősök képmását a házban, sokszor az ebédlőben a larariumban őrizték, étkezéskor juttattak nekik az ételből, s ünnepi alkalmakkor étel- és italáldozatot mutattak be nekik. Ártó megfelelőik a →larvae. M.F.

Pecz II:1066.