lelkiség, spiritualitás: 1. a →lélek szellemi természetéből fakadó tevékenységek és tulajdonságok összessége (→erkölcsiség). Fogalompárja a →testiség. - 2. a →tökéletesség elérésének útja, mely korok és kultúrák eltérő lehetőségei között liturgikus, teológiai és magánájtatossági formákban, irányzatokban mutatkozik meg. Egy-egy karizmatikus egyéniség, szent nagyon meghatározhatja. Ebben az értelemben minden vallásnak megvan a maga ~e, és a római katolikus egyházon belül is sok ~ van (bencés, ferences stb.). - A ~ek különbözőségének oka az egy Lélektől származó →karizmák sokfélesége (vö. 1Kor 12). A ~ek az Egyh. életének gazdagságát, a hit sokféle kibontakozási lehetőségét tanúsítják egy meghatározott emberi környezetben. - A ~ük szerint jól elkülöníthetők egymástól a szerzetesrendek (ferences, domonkos, kármelita stb.), a szentek különféle csoportjai (Lisieux-i Kis Teréz, Néri Szt Fülöp stb.); egyházak (ortodox, g.k.) és kisebb-nagyobb egyh. közösségek (plébániai ~) v. népcsoportok (magyarság, jászok) ~e. A →lelkiségi mozgalmak tudatosan vállalnak munkát egy konkrét lelki cél érdekében. **