lenvászon: →lenfonalból szőtt textília, finomabb változata a gyolcs. - A bibiliai időkben Izr-ben több változatát használták: Ter 41,42; Kiv 25,4; 35,6; Ez 27,7: a shesh (gör. büsszinosz), vékony, egyiptomi import szőttes; Kiv 28,39.42; Lev 16,24: a bad (gör. büsszosz) a hívők templomi szertartásokon viselt értékes ruhája, ruhavászon; 1Krón 15,27; 2Krón 3,14; 5,12; Lk 16,19; Jel 19,8: a buc (gör. büsszosz) lenselyem-vászon, drága nemesi köntösök és királyi ruhaneműk, továbbá templomi terítők és papi lit. öltözékek különlegesen finom anyaga. A szó asszír eredete miatt itt nem zárható ki az igen drága, keleti importból származó finom pamutszövet, sőt a tengeri kagylószőrökből készült különleges szövet sem. Főként a Pinna kagylófajok növesztenek héjukon megtapadásra szolgáló, ragadós, puha szálakat, amelyek levegőre kerülve fonásra alkalmas szívós fonallá keményednek. Bír 14,12; Iz 3,23; Mt 27,59; Mk 14,51; 15,46; Lk 23,53: a sadin (gör. szindon) átlagos minőségű, napi használatra alkalmas, durva ~; Péld 7,16; Jn 19,40; 20,5.7: az etun (gör. otoné) vsz. különlegesen értékes egyiptomi textília. - A Törvény tiltotta a kevert textilanyagok használatát és viselését: „Ne ölts magadra gyapjúból és lenből vegyesen szőtt ruhát” (MTörv 22,11). - Az ÓSz-ben minden ruhanemű, háztartási kelme és templomi ruházat ~ból készült. A Kínából behozott →pamut árukat ismerték ugyan, de ezek az erősebb, tartósabb és főként sokkal olcsóbb ~t még sokáig nem tudták kiszorítani. A ~ megfizethető és a trópusi melegben a legkellemesebb viselet volt, amely Plutarkhosz szerint még a tetveket is távol tartotta. Ezért kegyetlen és megalázó büntetés volt a fáraó részéről, hogy viselését megtiltotta a zsidók számára, akik ezentúl csak a meleg, gombásodást okozó gyapjú ruhákat hordhatták. A fáraó papjai ellenben tiszta lenruhát viseltek, amely szokást később Lévi utódai is átvették. - Mo-on főként a fehérnemű (alsó ing, alsó nadrág, alsó szoknya, törülköző, zsebkendő, ágynemű, kórházi fehérneműk) készült ~ból. Ky.Z.

BL:1111. - Kereszty 1998:277.