lexikon (gör.): 1. abc szerint rendezett jegyzék, szótár. - 2. adat- és ismerettár. - A ~ betűrendbe sorolt cikkekben közli a címszóban megadott fogalom tömörített adatait, v. személy életrajzát és munkásságát. A cikkeket illusztrációk (képek, térképek, grafikonok) egészítik ki, magyarázzák. - Tartalma szerint a ~ fajtái: általános és →szaklexikon; cikkeinek szakszerű adatismertetése szerint: →kislexikon, közép- v. →kézi lexikon, →nagylexikon. - A 20. sz. zsarnoki rendszerek a ~ok címszavainak összeállításában is, magyarázataikban is ideológiájuk terjesztését és az olvasók tudatának formálását igyekeztek elérni (pl. katolicizmus: „mint minden más vallás, reakciós, tudományellenes eszmét prédikál”; a kibernetika: „reakciós áltudomány ... a jelenkori mechanicizmus megjelenési formája”). - 3. Az →enciklopédia minden tudományt és művészetet magában foglaló ismerettár, szótárszerűen szerkezett tanulmányok füzére. A ~ és az enciklopédia közötti különbség: a ~ban sok adat kevés szöveggel; az enciklopédiában sok szöveg kevés adattal. A hazai kiadású, alcímükben enciklopédiák többsége a szakmai követelmények szerint ~, ilyen pl. A Pallas nagy ~a [az összes ismeretek enciklopédiája] 1-18. köt. Bp., 1893-1902, ill. Révai nagy ~a [az ismeretek enciklopédiája] 1-21. köt. Uo., 1911-35. - 4. A ~írás és szerkesztés gyakorlati tudománya a lexikográfia, ennek tudósa a lexikográfus; a ~szerkesztés elmélete a lexikológia, ennek tudósa a lexikológus. 88