liber (lat.): 1. →könyv. - 2. jogi szakkifejezés: szabad (ember); fogalompárja a →szolga, az ókori latinoknál a →rabszolga. - 3. Germán írott forrásokban tartalma és jelentése az idők folyamán annak megfelelően változott, ahogyan a nemzetségi társad. szabadjai beilleszkedtek a feudális rendbe. - 4. Mo-on az Árpád-korban: →szabadok, a vagyoni helyzetben eltérő, személyi szabadsággal rendelkezők. A 11-13. sz: a közszabadok a régi nemzetségi szervezet maradványai. A teljes (plena) libertású közszabadok neve (~) a 11-12. sz: más, kötöttebb helyzetű népelemekre is kiterjedt, kiknek szabadsága nem volt teljes. A 12. sz: a közszabadok még széles réteget alkottak, de más népelemek is kerültek közéjük. Nagy részük már nem tekinthető az I. (Szt) István kori közszabadok egyenes leszármazottjának. Kiemelkednek közülük a 13. sz. elején a serviens regisnek nev. vagyonos közszabadok. A többi közszabad a 13. sz: mint hadakozásra nem v. alig alkalmas népelem köznéppé vált, és többségében a jobbágyparasztság sorai közé került. A 15/16. sz. fordulóján a ~ szó mint a →nemesek jelzője éledt föl. B.A.

Bolla 1983. - Györffy 1983:629.