🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > lile
következő 🡲

lile (lat. Charadrius): a lileszerű madarak rendjében a sárjárók alrendjébe tartozó család, kb. 200 fajjal. - Physiologusnál hófehér madár, ürüléke meggyógyítja a rosszul látókat. A kir. paloták udvarán tanyázik, a beteg emberről megmutatja, hogy életben marad-e v. nem, azzal, hogy a halálos betegtől elfordítja a fejét. A gyógyíthatót nézi, és ezzel átveszi a betegséget, fölszáll vele a napközeli égbe, ahol elégeti és szétszórja. Krisztus így vette magára a pogányok bűneit. **

Sachs 1980:286. - Physiologus 1986:12. (3.)

új


lile: a lilefélék (Charadriidae) rendjébe tartozó madarak. – Gázló életmódot folytatnak, egész szervezetük ehhez alkalmazkodott: lábuk hosszú, ujjaikat gyakran rövid részben uszóhártya köti össze, csőrük rövid és hegyes. – Közismert és gyakori a bibic (anellus vanellus) A szikes tavakat övező legelőkön, tocsogós réteken, néha szántóföldeken fészkel. A Földközi-tenger térségéből márciusban érkezik, és ha az időjárás kedvező, a hó végén lerakja 4 tojását. A talajba kapart kis mélyedésben kikelő fiókák fészekhagyók. A bibic rovarokkal, férgekkel, csigákkal táplálkozik, ősszel októberben, november első felében indul dél felé. – A széki lile (Charadrius alexandrinus) korábban több száz párban fészkelt a Hortobágyon és a Kiskunság szikes tavai mentén, ma élőhelyeinek eltűnése, megváltozása miatt alig 20–30 pár költ az országban. Valamennyi ide tartozó hazai faj védett. – Lásd MKL VII:857. S.E.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.