logisztika (a logika szóból): a formális →logika modern képződménye, mely a logikai törvényeket az algebra ill. a jelképek nyelvére kívánja lefordítani. - Előfutára Leibniz, megalapítója G. Boole, képviselői: Frege, B. Russel, A. Tarski Lukasiewicz és K. Gödel. - Fölosztása: az ítélet logikája, állíthatóságok, osztályok, a viszonyok logikája, metalogika, nyelvi és logikai rendszerek, a dedukció módszertana. Számos tételük hamisnak, heterodoxnak tűnhet a klasszikus logika képviselői szemében, így pl. az állítások többértelműségének elve (vö. →harmadik kizárásának elve). A logika kereteit végsőkig tágítva a ~ képviselői megpróbálják újra átgondolni a hagyományos formális logika törv-eit, beleértve a →szillogisztikát és az állítási módok logikáját is. Az antinómia-kérdést egyesek (így Russel) az ún. típus-elmélettel próbálták föloldani. A metalogika eredményei: a Gödel-féle ítélet, amely azt fejezi ki, hogy vannak olyan állítások, amelyek nem vezethetők le semmilyen axiómából, de nem is mutatható ki, hogy ellentmondanának azoknak; Tarski tétele: az igazság szemantikai úton határozható meg (a jelentés alapján és nem formailag); Popper és Carnap kísérlete a termtud-ok egzakt megalapozására és azok az indítások, amelyekkel a ~ hozzájárult az információ-elmélet és a kibernetika kialakulásához, fejlődéséhez. A ~ alapján megkísérelték a matematika és a logika filozófiájának kialakítását. Cs.I.

LThK V:118.