lucaszék, lucaszéke, boszorkányszék: faragott szék, a Luca-napi (XII. 13.) szokások legismertebb tárgya. - Készítését Luca napján kezdik el, többféle (ált. 9) fából, s mindennap csak annyit dolgoznak rajta, hogy épp karácsony estére legyen kész. A kész ~et a karácsonyi éjféli misére viszi a gazdája, s szentelt krétával kört írván, ennek közepén a székre áll. Úrfelmutatáskor meglátja a jelenlevő boszorkányokat (a falu boszorkányait). A 'nézés' után hazafutva, a ~et tűzbe kell vetni. - Ez a szigorú szabály az oka annak, hogy ~et nem lehet látni, v. legalábbis nagy ritkaság. A Válban (Fejér vm.) 1868: éjféli mise alatt elkobzott példány kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa (egy ék: bükk) fájából készült. Egy Győr vm. tudósítás szerint a széket 13 határ 13 fajta fájából 13 napig faragják. - A ma már játéktárggyá finomodott ~ eredete a (téli) napfordulóhoz kötődő hiedelemvilág kettősségében kereshető. →lucabúza, →Lúcia **

Bálint I:92. - MN II:368.