🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Majolus
következő 🡲

Majolus, Szt, OSB (Valensolle v. Avignon, 906/915 között-Souvigny, 994. máj. 11.): apát. - Lyonban tanult, archidiákonus. Nem fogadta el a besançoni érsséget, Clunyben lett szerz. Apocrisiarius és kvtáros, 954: amikor Aymard apát megvakult, koadjutor apát. 965: Aymard halálakor Cluny 4. apátja. Kormányzása alatt terjedt el a →clunyi reform széles körben (Burgundia, Itália, Frank Birod.). II. Ottó cs. 974: fölajánlotta ~nak a pápaságot, de ő elutasította. 991: koadjutor apáttá nevezte ki (Szt) Odilót, ettől kezdve az imádságnak szentelte életét. Útban a párizsi Szt Dénes ktor megreformálására Souvigny apátságában érte a halál. Utóda Odiló. - Legendája szerint betegeket gyógyított, egy süllyedő hajót pusztán a kereszt jelével partra segített, élelmiszert szaporított. - Ü: máj. 11. **

Schütz II:160. - NCE IX:91. - Kirschbaum VII:473.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.