Malajzia, Persekutuan Tanah Malaysia: államszövetség Délkelet-Ázsiában, a Maláj-félsziget déli és Borneo északi részén. - Határai: Indiai-óceán, Mianmar, Thaiföld, D-kínai-tenger, Brunei, Fülöp-szk., Indonézia, Szingapúr. Ter-e 329.733 km², főv-a Kuala Lumpur. Hiv. nyelve a maláj. A Kr. u. első századokban a Maláj-fszg-en indiai és kínai kereskedők telepedtek le. A 8-13. sz: indonéz fejed-ek uralták. 1511: port., 1641: holl., 1795: ang., 1818: ismét holl., 1824: végleg ang. gyarmat. 1957: 11 államból független szöv. monarchia, a Brit Nemzetközösség tagja lett. 1963: csatlakozott hozzá Szingapúr és a borneói Sabah és Sarawak. Ekkor vette fel a Malajziai Államszöv. nevet. 1965: Szingapúr kilépett a szöv-ből. A ~i-fszg. első misszion-a, a port. fölfedezők kp-ja 1511: Malaccában tp-ot is épített. Xavéri Szt Ferenc 5 alkalommal járt Malaccában, majd domonkosok, ferencesek és ágostonosok is bekapcsolódtak a munkába, ami a város közvetlen környékére korlátozódott csak. 1557: Malacca ppség lett. 1600: 7400 kat., 8 pléb. és 4 ktor volt a városban. 1641: a holl-ok mindent megsemmisítettek. 1702: Malaccában újra építettek tp-ot, melyet Goából láttak el. 1782: 2 Sziámból menekült pap kezdte újra a térítést. 1786: az akkor alapított Penangban tp-ot és szem-ot építettek. - É-Borneón elsőnek 1687-92: a teatinus A. Ventimiglia térített, maradandó eredmény nélkül. A rendszeres misszionálást 1857: C. Quarteron sp. pap, majd a Mill Hill-iek kezdték. Mezőgazd. isk-kat is nyitottak, melyek révén a kerség a falusi lakosság közt is elterjedt. Sabah az iszlámot támogatta, s kiutasította a misszion-okat. Sarawakban csak az állampolgárságot nyert misszion-ok telepedhetnek meg, különben 10 év után kiutasítják őket. - Érsségei és ppségei: 1955: Kuala Lumpur (1972: érsség), Penang, 1972: Malacca-Johore (1985: Melaka-Johor), 1976: Kota Kinabalu, Kuching, Miri, 1986: Sibu, 1992: Keningau. - 1963: 10.200.000 lakos (43% muszlim, 41% buddhista, 7% hindu, 2,5% kat.); 1976: 50% maláj, 35% kínai, 8% indiai és pakisztáni; 1997: 21.667.000 (53% szunnita muszlim, 17% buddhista, 12% taoista, konfuciánus, 7% hindu, 6% ker.). **

Pallas XI:236. (s.v. Malakka) - Vojnich Oszkár: British India, Burma, a maláj fszg. és Siam. Bp., 1913. - LThK VI:1325. - Mills, L. A.: British Malaya 1824-1967. London, 1968. - Gullick, J. M.: Malaysia. London, 1969. - Fejlődő orsz. lex. 1973:808. - Földünk 1978:169; 2000:256. - Kiss 1978:401. - NCE IX:108.