🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Marek
következő 🡲

Marek József (Vágszerdahely, Nyitra vm., 1868. márc. 18.-Bp., 1952. szept. 7.): állatorvos. - A gimn. 1-7. o-át Eperjesen, a 8. o-t Nagyszombatban 1888. VI. 15: végezte, Bpen 1892. XI. 5: állatorvosi okl-et szerzett. Vágújhelyt magán-, 1893. VIII: vm. állatorvos. 1894. X. 3: állatorvosi tiszti vizsgát tett, 1895. VII. 8: a bp-kőbányai Állategészségügyi Hiv. laborvez-je. 1897. IV: klinikai s-tanár, áll. ösztöndíjjal a berni egy-en képezte tovább magát. 1898. IV. 25: bölcs-ből drált, majd a bécsi egy-en belklinikai diagnosztikát hallgatott. Hazatérve ambulatóriumi rendelések mellett 1899. IX: a belgyógyászat előadója is. 1901. I. 31: az Állatorvosi Főisk. ny. r. tanára és belklinikai ig., 1913/14: prorektor, visszautasította a bécsi tanszékvez. és 1923: az isztambuli állatorvosi főisk. újjászervezését is biztosító rektori meghívását. 1934. VII. 18: műegy. ny. r. tanár, 1935. IX: nyugdíjaztatta magát. Kutatásait folytatta, elsősorban a lovak betegségeivel foglalkozott. ~ vez. be a lovak gyomrának kiürítésére a gyomor-szondát (Marek-szonda), tisztázta a bélfodri verőerek elzáródásának következményeit, tisztázta a légzési zörejek és a kopogtatási hangok keletkezésének fiz. feltételeit. Elsőnek állapította meg a csirkék neurolymphomatosisát (e betegséget külf-ön róla nevezték el), dolgozta föl az Aujeszky-betegségnél az idegrendszer kórszövettanát s nevezte el a betegséget fertőző nyúltvelő-bénulásnak, megoldotta a máj-mételykór gyógyítását. Az önálló belgyógyászati tanszék és klinika alapítója. 1918: a SZIA IV. o., 1918. V. 2: a MTA l., 1938. V. 6: r., 1940. IV. 26-1946. VII. 24: ig., 1942. V. 15: tb., 1949. X. 31: ismét r. tagja, 1949. XI. 29-1952. IX. 7: o-elnöke. - Bpen 1958: utcát neveztek el róla, az Állatorvostud. Egy. parkjában fölállították mellszobrát. Mohácson a mezőgazd. szakközépisk. nevét viseli. - M: Klinikai diagnosztika. Bp., 1902. (Állatorvosi kézikvt. 6.) (2. átd. bőv. kiad. Uo., 1928, uaz 23.) - Állatorvosi belgyógyászat. 1-3. köt. Hutyra Ferenccel. 2. átd. kiad. Uo., 1904. (Uaz 9/11.) (2. jav. bőv. kiad. Uo., 1923. Oroszul: Moszkva, 1961-63; kínaiul: Peking, 1962-64; ném-ül: Jéna, 1922, 6. kiad. 1960; sp-ul 3. kiad. Barcelona, 1965, stb.) - A tehenek tüdőgümőkórja. Uo., 1908. - Vitás kérdések az állati psychologia köréből. Uo., 1908. - A takonykór megállapítása biológiai eljárásokkal, különösen a malleines szempróbával. Uo., 1915. - A mételykór orvoslása. Uo., 1916. - A lovak rühösségének gyógyítása. Uo., 1917. (Klny. Állatorvosi Lpk.) - Az MTA és az orvosi tud-ok fejlődése az utolsó 100 é. alatt. Lenhossék Mihály: Az MTA szerepe a m. anatómiai irod-ban. Uo., 1926. - A rhacitis oktani, anyagforgalmi, kórfejlődéstani, kórbonctani és klinikai vonatkozásaiban. 1-2. köt. Wellmann Oszkárral. Uo., 1930-32. (ném-ül: Jéna, 1932) - A kalcium, a magnézium és a foszfor felszívódása és kiválasztása... az emésztőcső szakaszaiban. Wellmann Oszkárral és Urbányi Lászlóval. Uo., 1935. - Ásványi anyagforgalmi zavarok kiváltotta csontbántalmak. Uo., 1939. 88

Karczag 1932:712. - Ki kicsoda? 1936:532. - Állatorvosi Lpk. 1938. (Zimmermann Ágoston: Dr. ~ egyénisége) - Ker. m. közél. alm. II:654. - ~ emlékkv. szül-ének 80. évford-jára. Írták tanítványai és volt tanártársai. Bp., 1948. - MÉL II:139. Arck. - Biographia 1967:88. Arck. (*márc. 19.) - MTA tagjai 1975:458.

eredetileg itt jelent meg

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.