🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Maresa
következő 🡲

Maresa (héb. 'hely a hegytetőn'): kánaáni helység Sefelában egy fontos útkereszteződésnél. - Józs 15,44: Júda törzsének volt a birtoka: Rechabeám megerősítette (2Krón 11,8). Aza kir. itt győzte le a kusita Zerachot (14,8-14). Innen származott Eliezer, aki Jehosafát kir. ellen jövendölt (20,37), és Mikeás próf. is, föltéve, hogy ~ azonosítható Móreset-Gáttal (Mik 1,1). - A Kr. e. 3. sz: a főleg idumeai lakossághoz szidoniak és makedóniaiak telepedtek be; ettől kezdve Marizának hívták. Kr. e. 164: Makkabeus Júdásnak nem sikerült elfoglalnia (vö. 1Mak 5,66; 2Mak 12,35), de 110 k. Johannesz Hürkánosz leigázta, Pompeius 63: fölszabadította, 40: a pártusok földúlták. 2000: Hirbet Meras. **

BL:1160.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.