🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Mathia
következő 🡲

Mathia (1925-ig Mathea) Károly Tivadar (Nagykanizsa, Zala vm., 1902. jan. 13.-Bp., 1961. júl. 19.): tanár, népzenekutató. - Nagykanizsán a piar. főgimn-ban 1919: éretts. IX-1923. VI: Eötvös-kollégista, m-tört. szakos bölcsészhallg. 1920: beiratkozott a Zeneműv. Főisk-ra is, Kodály Zoltánnál és Siklós Albertnél zeneszerzést tanult. Közben Nagykanizsán a katonai főreálisk. hallg-kból 1920. II: szalonzenekart, 1921. I: szimfonikus zenekart szervezett és vezetett. 1922. III. 23: cserkésztiszti vizsgát tett. Fölvette a lat. szakot is, 1923: mindhárom szakból és zeneszerzésből is okl-et szerzett, bölcsész dr. Még egy évig az Eötvös Koll-ban lakott, az énekkar és a véncserkészcsapat vez-je. - Már 1922. IX: óraadó a VI. ker. Izabella u. faipari tanoncisk-ban. 1924. IX: a Rákócziánumban (→Érseki Katolikus Gimnázium) óraadó, 1925. IX: h., 1928. I-IX: r. tanár. Közben 1926: Londonban angol tanári okl-et szerzett. - 1928. X. 27-1946. X. 23: hivatásos katona. Tartalékos tiszti kiképzésen vett részt, a tiszti vizsga letétele után pályázat alapján 1929. IX. 1: Kőszegen a Hunyadi Mátyás Honvéd Reálisk. nevelőint. rk., majd rendes tanára és nevelőtisztje. Az egyh. zenét is művelte: orgonistája, karnagya, zeneszerzője volt az isk-nak honorárium nélkül. Ezért XI. Pius p-tól (ur. 1922-39) 1939. II. 2: Pro Ecclesia et Pontifice kitüntetést kapott. 1939: olasz nyelvmesteri okl-et szerzett Perugiában. 1938. VIII. 1-1946. X. 23: a →Ludovika Akadémián főtanár, őrnagy, 1944. VII. 1: alezr., m. nyelvet és irod-at, ill. idegen nyelveket tanított és nevelőtanár. Vez. az irod-zenei Zrínyi Kört és az int. 150 tagú ének- és zenekarát. - 1943: katonai attasé Athénban. 1944. VII: szakszolgálatos alezr., az év végén a ludovikásokkal együtt No-ba menekült. 1945. IV. 16: Tirschenreuth faluban (Bajoro.) amerikai fogságba esett, Fro-ban a Romilly sur Seine és a Mailly le Camp melletti táborokban tartották fogva, sokat segített fogolytársainak nyelvtudásával, zenei és irod. műveltségével. 1946. III. 8: tért haza, X. 23: mint „nélkülözhetőt” elbocsátották a tiszti állományból. 1947. III. 1: a pesti piar. gimn. óraadó tanára. 1950 u. ipari isk-kban tanított m. nyelvet és irod-at. 1949-61: a piar. gimn. Kalazancius Kórusának alapító tagja és orgonistája. - 1920-tól foglalkozott népzenegyűjtéssel, 1949-től Kodály Zoltán munk-a a MTA Népzenetud. Int. Népzenekutató Csoportjában. 1961: főállású kinevezést kapott. II: a pol. rendőrség átkutatta a házát, ami nagyon megviselte, állását az iskolaév végeztével már nem tudta elfoglalni. - M: 101 m. népdal. Karácsony Sándorral. Szerk. Bárdos Lajos. Bp., 1929. (7. kiad. 1945) - 104 katonadal. Uo., 1942. - 48-as dallamok. Bp., 1948. - 104 m. népdalinduló. Uo., 1948. - Éneklő sziget. 46 ang. népdal. Szerk. Uo., 1948. - Nefelejcs. 98 m. népdal. Saját gyűjtés. Uo., 1955. - Kz-ban: Karácsonyi kismise. 1951; Égi kertek. 1957; Karácsonyi bölcsődal. Hymnus paschalis. A Patrona Hungariae leánygimn. himnusza (2000: is énekelték). **

Barcza Tiborné közlése

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.