Mendelssohn, Moses (Dessau, Anhalt, 1728. aug. 17.-Berlin, 1786. jan. 4.): selyemgyáros, zsidó filozófus, műfordító. - Gyermekkorában hagyományos képzést kapott, 1743: Berlinbe került. 1750: a selyemgyáros Isak Bernhard családjában házitanító. 1754: ismerkedett meg Lessinggel. 1763: megnyerte a berlini tud. akad. pályázatát a metafizikai és mat. tud-ok evidenciája kérdéséről, melyen Kant is indult. - A fölvilágosodás szellemében vallotta, hogy a filozofikusan gondolkodó embernek el kell jutnia a mindenek fölött álló tökéletes létező és a lélek halhatatlanságának fogalmáig. Ennek ellenére otthonos volt a maga zsidó életformájában és hagyományában. →Spinozával ellentétben mindvégig tudatosan zsidó maradt, személyében a zsidó vallásosság és a poroszos felvilágosultság ötvöződött. „Az ember rendeltetése: keresni az igazságot, szeretni a szépséget, akarni a jót, tenni a legjobbat” formulája a ném. kultúrára nagy hatással volt. Elutasította a fejlődéselméletet. Gör. és zsidó művek ford-ával kortársai számára addig ismeretlen kultúrterületeket nyitott meg. - 1778: írta a berlini főrabbi, Hersel Levin fölkérésére A zsidók rituális törvényei c., a porosz bíróságoknak címzett művét. - M: Abhandlung über die Evidenz in Metaphysischen Wissenschaften. Berlin, 1764. - Phaedon oder über die Unsterblichkeit der Seele. Uo., 1767. - Jerusalem oder über religiöse Macht und Judentum. Uo., 1783. **

Schubert 1955. - LThK 1993. VII:97.