Miskolc, B-A-Z m.: 1. város. Anonymus szerint Árpád Böngér fiának, Bors vezérnek adta a Tapolca pataktól a Sajó vizéig terjedő földet. E Borstól származott a névadó Miskolc nemzetség. 1241: a tatárok pusztították. 1365: kapott városi rangot, 1405: kir. város. Az Avas hegy oldalában volt az Óváros, a sík ter-en az Újváros, közvetlen szomszédságában Mindszent falu. 1544: a törökök pusztították. 1709: korábbi kiváltságait megerősítették és pallosjogot kapott. A 18. sz. elejétől Borsod vm., 1950: B-A-Z m. székhelye. A 18. sz. végén a vaskohászat föllendítette fejlődését. 1945: Diósgyőr, Hejőcsaba, 1950: Görömböly, Hámor, Szirma helységeket csatolták hozzá. 2000: Mo. 2. legnépesebb városa (kb. 220 ezer lakos). Nehézipari Műszaki Egyetemét 1949: alapították. - Anyanyelve 1880: m., ném., szl.; 1910: m., ném., szl., rutén, rum. - Lakói 1840: 1028 r.k., 179 g.k., 162 g.kel. (copf stílusú magyar tp-a 1785-1806: épült, a parókia épületében ort. múz. működik), 172 ev., 4390 ref., 86 izr., össz. 6017; 1910: 22.005 r.k., 2123 g.k., 169 g.kel., 2583 ev., 14.196 ref., 33 unit., 10.291 izr., 59 egyéb vall., össz. 41.168. -

2. esperesség az egri főegyházmegyében. Plébániái: Bükkszentkereszt, Felsőzsolca, Mályi, Miskolc-Mindszent (Szt Péter és Pál, alsóvárosi), -Szt Anna (felsővárosi), -Selyemréti (Vasútvidéki) Szt István, -Újvárosi Nagyboldogasszony (minorita), -Avas-Dél, -Diósgyőr, -Görömböly, -Hámor, -Hejőcsaba, -Martintelep, -Pereces, -Szirma, -Újdiósgyőr, -Vasgyár (Diósgyőrvasgyár). -

3. Plébániája és templomai a középkorban. A 13. sz: épült a Szt István-plébtp. az Avas hegyen. Papja 1332-37: 18 garas pápai tizedet fizetett. Vsz. a 15. sz: épült a Boldogasszony-tp. az Újváros közp-jában (a minoritáké lehetett); a Mindenszentek ispotályos tp. a város végén, a Mindszent nevű, akkor még különálló kis faluban, a tapolcai apátság birtokán. 1411: Zsigmond, 1523: II. Lajos kir. megadta a szabad papválasztás jogát. A város kegyura a diósgyőri koronauradalom volt. - 1544: a budai pasa elpusztította a várost és messze környékén a falvakat. Ekkor égett le a nem sokkal előbb épített újabb, gótikus avasi Szt István-tp. tornya, épülete is erősen megrongálódott. -

4. Reformáció. A város, főként miután 1570: a prot. enyingi Török Ferenc lett a kegyúra, áttért a ref. vallásra. A tp-ot már a ref-ok állították helyre lapos mennyezettel. Döry Ferenc borsodi alispán 1650 k. még r.k., gazdag és tekintélyes miskolci polgár volt, III. Ferdinánd kir-lyal 1651: megújíttatta elődjének, I. Ferdinándnak 1563: kiadott azon parancslevelét, mely szerint a Papszer u-ban lakó jobbágyok a Szt István-tp-hoz, a Tót u-ban lakók a Boldogasszony-tp-hoz tartoznak, földesuruk, a diósgyőri uradalom ne terhelje őket egyéb szolgáltatásokkal. Miután e mentességet mint kat. polgárok megkapták, Döry ref. lett, és 1654: rávette Bük János plnost, hogy híveivel együtt ref. legyen. Ekkor került az avasi tp. véglegesen a ref-ok birtokába, híveivel és kiváltságaival együtt. Csupán 4-5 család maradt kat. az egész városban. - A Boldogasszony-tp. pap nélkül, elhagyottan állt, romlásnak indult. A mindszenti kpna végig a kat-ok birtokában maradt, 1537: a tapolcai bencés monostor lerombolása után ide költöztek az életben maradt szerz-ek. A 16. sz. második felében az apátság birtokait kezelő kamara, majd 1606-tól kezdve az apáttá kinevezett mindenkori egri knk. állított káplánt. -

5. A török után ~on 1696: 3 tp-ot találtak: az avasi (egykori Szt István-plébtp.) ref. „nagy” tp-ot; egy elhagyott (Boldogasszony) tp-ot, mely egykor szerz-eké volt, r.k. papja magánházban szokott istentiszt-et tartani; és a város szomszédságában a tapolcai apátság mindszenti tp-ának és monostorának romjait. - 1706: →Petrik András egri knk, tapolcai apát restauráltatta a mindszenti kpnát, fölhasználva a teljesen rommá lett Boldogasszony-tp. köveit. A köv. 3 évtizedben ez volt az egyetlen r.k. tp. ~on. -

6. Plébániái a 18. sz-tól. a) Mindszenti, 1828: alsóvárosi, 1941: Mindszent Szt Péter és Pál plébánia. - I. József kir. (ur. 1705-11) Kollonits Zsigmond váci pp-öt 1711: kinevezte tapolcai apáttá azzal a kötelezettséggel, hogy Mindszentre küldjön káplánt és biztosítsa fizetését. Kollonits csak 100 tallért adott, amiből a kp. nem tudott megélni, ezért hónapokig nem volt pap, a hívek a ref. lelkész alá adták magukat, s a ref-ok már a kat. temetőt is birtokba vették. 1713: a soproni származású Tallián Lajos OSA lett a mindszenti kp. 2 mellékoltárt állított a kpnába, m-ul és ném-ül prédikált, körmeneteket tartott, 20 személyt megtérített, az apátsági birtoknak is gondját viselte, gazdálkodott, de az év végén eltávozott. 1716: Kollonits a birtokot világi embernek adta bérbe, ezzel a kp-t megszabadította a gazdálkodás gondjaitól. 1717: az új apát, →Althann Mihály Frigyes 400 Ft fizetést biztosított a kp-nak, s később is rendszeresen küldött világi papokat Mindszentre, mely 1717 u. a város pléb-ja lett. A falu 16-20 zsellérházával, 60 pincéjével lassankint egybeépült a várossal, de a birtokjogi különállás, a mindenkori tapolcai apát birtokjoga és kegyurasága 1776-ig fönnmaradt. - A mindszenti kpna az 1720-as évek közepén már összedőlőben volt. Althann tapolcai apát lebontatta, 1728: jóval nagyobb tp. építésébe kezdett, de 1734: a Mindszent utca nagyobb része leégett, a tp. és a paplak tetőzetével együtt. A tp-ot Althann utóda, →Máriássy Sándor knk. 1743: fejezte be, Szt Péter és Pál apostol tit-ra sztelték. A 2 torony csonkán maradt, a 2 harangot a tp. ajtaja elé állított fa haranglábra tették. A plébházat 1778: a kamara, az új kegyúr építtette fel. - 1777: Bacsinszky András, munkácsi g.k. pp. mint tapolcai apát azt kérte Mária Terézia kirnőtől (ur. 1740-80), hogy a mindszenti tp-ot adják át a ~on élő 104 gör. kat-nak, s a 2628 lat. szert. hívő számára a városban másutt építsenek új tp-ot. A kirnő 1778. IV. 25: úgy döntött, hogy a tp. a lat. szertartásúaké maradjon, már csak azért is, mert az apátsági birtok 1776. évi adományozása Mindszentre nem terjedt ki. - I. Ferenc József (ur. 1848-1916) 1857: ~i látogatása során az egyik torony felépítésének költségeit kiutaltatta a diósgyőri koronauradalom pénzéből, a másik tornyot 1863-64: az érsség egészíttette ki. A 4 oltárképet 1879: →Kovács Mihály festette. A tp. előtti téren fogadalmi Mária-oszlop áll az 1739-i pestisjárvány emlékére. - A 19. sz. elejére a felső városrész r.k. híveinek száma megnőtt, 1828: a mindszenti pléb-t kettéosztották, s a röviddel előbb fölépített Szt Anna-tp. körül kialakították a felsővárosi pléb-t. Mindszent alsóvárosi pléb. néven működött 1941-ig, amikor a Szt Péter és Pál apostol pléb. nevet kapta. 1921-: plnosa az egri érs. intézkedése folytán egyúttal az egri főkápt. mesterknk-ja. -

A kálváriát az Avas K-i lejtőjén 1863: →Máriássy Gábor egri knk. építtette. - A Szt Cecilia Kórus (1919 ősz?-1948?) a Kat. Leányegylet női kara. Horkay Ferencné, a leányegylet elnöknője és Sassy Csabáné szervezte, egyh. titkára kezdetben Bánhegyi Béla kp. 1921: Lékó Béla hittanár titkársága idején a 38 tagú női kórust 55 tagú vegyeskarrá szervezték. A plébtp-ban hangversenyeiken oratóriumrészleteket is énekeltek. 1925-: Sassyné volt a kórus vez-je. - A tp. org-ját (3/32 m/r) 1903: az →Angster gyár építette (op. 418), 1968 k. Gonda Nándor átépítette. - Filiája 2000: Kálvária. - Plébánosai: Dezsőffy Elek, 1720: Sebestyény János, 1724: Gányi Ferenc, 1730: Deák Ferenc, 1741: Gusztinyi János, 1743: Kelemen Lőrinc, 1747: Laukovics István, 1750: Fáy Ferenc, 1759: Thuróczy Imre, 1766: Keller Ferenc, 1769: Miklósy Ferenc, 1783: G. Kállay György, 1787: Csomortányi Antal, 1790: Horváth Bugarin Gáspár, 1806: Greskovits Ignác, 1818: Szalai Barkóczy László, 1830: Thassy Miklós, 1844: Máriássy Gábor, 1847: Ferenczy Imre, 1857: Beller József, 1886: Foltin János, 1894: Blazsejovszky Ferenc, 1908: Zábráczky György, 1926: Kronberger József, 1940: Viezer József, 1955: Száva János, 1980: Kovács Endre, 1995: Berkes László. - Lakói 1840: 360 r.k., 75 g.k., 24 g.kel., 23 ev., 42 izr., össz. 524. - 2000. XI: hozzá tartozik a 36. sz. Szt Imre cserkészcsapat. -

b) Szt Anna (felsővárosi) plébánia. ~ Diósgyőr felé eső felső részét 1750 u. Grassalkovich Antal kamaraelnök kezdte benépesíteni. A lakosság 1802: helyi lelkészséget és népisk-t, kántortanítót kért a kir-tól, tekintettel a mindszenti v. a minorita tp. távolságára. A II. József (ur. 1780-90) idejében svábok betelepítésére szánt 13 ház egyikét a helyi lelkésznek, másikát isk. és kpna céljára szerették volna átalakítani. 1804: a terveket és a költségvetést a kamara visszavetette, mert a hívek száma már 1600 fölé emelkedett, részükre jóval nagyobb tp-ot kellett volna tervezni. 1811: a hívek újabb kérésére és Fischer érs. közbenjárására I. Ferenc kir. (ur. 1792-1835) elrendelte, hogy dolgozzák ki a pléb. létesítésének módozatait, s mindenekelőtt állítsák föl az isk-t. 1812. V: megnyílt a felső-~i el. népisk. 1816. V. 31: elhelyezték a klasszicista stílusban tervezett új tp. alapkövét. 1823. VIII. 3: Szt Anna tiszt-ére fölsztelték. Az erős falazattal épült tp. élénkpiros színre festett zsindelytetőzetéről kapta a vörös templom elnevezést. Egyik harangját 1698: Bécsben Achamer János készítette, s a hagyomány szerint 130 é. a pozsonyi vártp-ban használták. - A pléb. alapítását a plnosi járandóság körüli vita és 1822-27: érs. széküresedés hátráltatta. A kamara mint kegyúr 1826-27: fölépítette a paplakot. 1828. I: a mindszenti (alsóvárosi) pléb. ter-éből kihasították az új, felsővárosi pléb. ter-ét. - 1924: az elavult régi torony helyett újat, magasabbat építettek. Harangjait 1926: 102 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték, 1977: 84 és 72 cm átm. Gombos Lajos Őrbottyánban öntötte. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m. - Ter-én van a Kármelita Templom és Rendház templomigazgatóság. - Az 1991: alakult Kolping Család 1995: Adolf Kolping Közösségi Házat nyitott. -

c) Selyemréti (Vasútvidéki) Szt István plébánia. Az alsóvárosi plébániához tartozó Vasútvidék MÁV-telepen 1924: Nagyboldogasszony-kpna épült, 1935: helyi lelkészséget szerveztek. A város 1940: telket adományozott tp., lelkészlak és kultúrház céljaira, 1943: Hevesy Sándor és Vágner József egri építészek fölépítették a Szt István-tp-ot. 1944. I: a hívek a szaléziek letelepítését kérték egy tervezett diákotthon vezetésére. 1945. X. 18: megalapították a pléb-t, a szaléziekre bízták, de a paplaképítés akadályai miatt ők csak 1947. VIII. 15: vehették át a pléb-t. 1950-től egyhm-s papok vezetik. - Org-ját (2/19 m/r) 1989: az Aquincum gyár építette. Harangjait 1947: 66 cm átm. Szlezák László Bpen, 1981: 112 és 88 cm átm. Gombos Lajos Őrbottyánban öntötte. Anyakönyvei 1942-től. - Plébánosai: Schóber Tibor, 1947: Reményi Ferenc SDB, 1951: Szendrey Zoltán, 1953: Fülöp Sándor, 1958: Fügedi István, 1976: Holczer József. -

d) Újvárosi Nagyboldogasszony (minorita) pléb. A minoriták eredetileg pléb-t nem vezettek. 1919. VII. végén, a Tanácsköztársaság utolsó napjaiban, az alsóvárosi pléb-nak a minorita tp. közelében lakó hívei az Egyh. és állam szétválasztása és az egyh. javak szekularizációja folytán beállott új helyzetben szervező biz-ot hoztak létre a minorita tp. és rház pléb-vá átszervezése érdekében. A tervet ekkor elejtették, de 1944: lelkészséget, 1982: pléb-t alapítottak. - Az 1946: alapított Assisi Szt Ferenc vegyeskart 2002: Welter Teréz vezeti. - A tp. org-ját (2/18 m/r , op. 1310.) 1950: az →Angster gyár építette. 1985: 3 manuálos asztallal és új sípsorokkal bőv. Anyakönyvei 1970-től. - Tp-ig.: 1975: Kartal Ernő, plébánosai: 1982: uő, 1985: Holczer József, 1990: minoriták. -

e) Avas-Dél plébánia. Az 1994: letelepedett jezsuiták vezetik. Plébánosa: Hesz István SJ. 2000. XI: hozzá tartozik a 1227. sz. Fray György cserkészcsapat. -

7. Görög katolikus parókiái. a) Belvárosi parókia a v. eperjesi, 1912: a hajdúdorogi egyhm. miskolci esp. ker-ében. 1902: alapították. Tp-át 1912: Istenszülő elszenderülése tit-ra sztelték. 1960: Rómából Szt Kereszt-ereklyét kapott. A szentélyt 1952: Petrasovszky Leó és Manó festették. Harangjait 1912: 112 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték, 1926: 80 és 58 cm átm. a Harangművek Rt. Bpen öntötte. Anyakönyvei 1905-től. - Parókusai: 1905: Schirilla Szólon Andor, 1943: Kozma János, 1953: Vatamány Bertalan, 1981: Csoba János, 1985: Bacsóka Pál, 1989: Mosolygó Marcell, 1998: Gulybán Tibor. - Lakói 1940: 4000 g.k., össz. 211.200. - 2000. XI: hozzá tartozik a 1212. sz. Szt Ilona cserkészcsapat. - 1992: nyílt meg a Szt Miklós Óvoda; 2002. VIII: g.k. ált. isk. - A ~i G.K. Templomi Énekkart (1912-48?) Koncs Sándor polg. isk. tanár alapította 12 taggal. 2 szólamban énekeltek. Az alapító távozása után a kongreganisták továbbra is együtt maradtak, 1924-25: Sassy Csabáné tanítónő 4 szólamú énekkarrá szervezte, s az egyh. énekek mellett világi szerzeményeket is műsorra vettek. 1925-27: Petreczky Jenő tanfelügyelőh. vez. 1927: a 48 tagú kórus vez-je Hornyák Olga énektanár, eln. Schirilla Szólon knk., titkára Kiss Gyula. - b) Avas parókia a hajdúdorogi egyhm. miskolci esp. ker-ében. 1989. IX. 1: alapították. A róm. kat-okkal közös tp-ot 1992. IX. 27: szent. föl. Tit-a: Isteni Ige. - Filiája Nyékládháza. Parókusa: 2000 e. Baán István, 2000. IX. 1: Grunda János. -

8. Szerzetesek. a) Minorita tp. és konvent. Az újvárosi Boldogasszony-tp. vsz. a 15. sz: épült, körülötte volt az újvárosiak temetője. Plnosa nem volt, csak káplánja. 1544: a törökdúlás alkalmával leégett, papja nem volt, romlásnak indult, annak ellenére, hogy I. Ferdinánd (ur. 1526-64) és Rudolf (ur. 1576-1608) még megerősítette a lakosságot a Boldogasszony-tp. birtokában. 1607-től a tp. előtti teret a városi elöljáróság házhelyeknek osztotta ki. A 18. sz. elejére a tp. összeomlott, kőanyagát a mindszenti kpna újjáépítésénél használták föl. - 1720 k. ~on 5 nemes és 4 nemnemes r.k. család élt, köztük Borsi Mihály borsodi alispán és veje, Melczer megyei főjegyző. A város belterületén nem volt kat. tp., se pap. Ezt látva a Sajó völgyén átutazó →Kelemen Didák OFMConv tartfőn. 1725. III. 11: beadványt intézett Borsod vm. rendjeihez, s hozzájárulásukat kérte, hogy a minoriták ktort és tp-ot építhessenek Miskolcon, e célra engedjék át nekik a Tetemvár aljában levő régi Boldogasszony pusztatp. helyét, melyet akkor vásártérnek használtak, vásárosbódék álltak rajta. Arra hivatkozott, hogy a Boldogasszony-tp. a minoritáké volt. Elgondolását a vm-nél Borsi és Melczer buzgón támogatták, de a városházán a prot. tanácstagok ellenezték. 1728: gr. →Károlyi Sándor magával vitte Didák atyát a pozsonyi ogy-re tanácsadóként a vallásügyi tárgyalásokhoz, ott a ferencesek tp-ában a karok és rendek előtt lelkesítő szentbeszédben világította meg a ~i rendházalapítás fontosságát. Károlyi és Erdődy Gábor Antal pp. közbenjárására III. Károly kir. 1728. XII. 29: engedélyezte a minoriták letelepedését, kiadta az utasítást a régi tp-hoz tartozó ter-ek kihasítására. A kir. adománylevelet Borsod vm. 1729. II. 24: hirdette ki. Az átadott ter-en 14 házikó állott, ezeket a rendnek készpénzen kellett megvásárolnia. - Erdődy pp. 1729. IV. 26: magával vitte ~ra építészét, →Carlonét, aki fölmérte a ter-et és tervei alapján IX. 24: megkezdték a tp. építését. A szentély és a 2 kpna 1734 elejére elkészült, az építés Borsi és Melczer buzgólkodása folytán rövidesen befejeződött. 1735-43: a ktort építették föl. - A minoriták megtelepedésük után azonnal, még 1729: isk-t nyitottak (→Fráter György Gimnázium). - A tp. és rház 1944: lelkészség, 1982: pléb. lett. A r. 1991: visszakapta ktorát, melyben 60 fős fiúkoll-ot is fönntart. -

b) Kármelita templomigazgatóság. 1939: a Szt Anna pléb. Diósgyőrvasgyár felé eső részén a város telket ajándékozott kpnaépítésre. 1942: a sarutlan kármelita atyák fölépítették a Nagy Szt Teréz-kpnát, mely 1944. IX: plébtp. és kármelita lelkészség lett. Anyakönyvei 1951-től. - Templomigazgatók: 1951-ig kármeliták, 1951: Warga Lajos, 1953: Tóth István, 1959: Kormos Gyula, 1962: Fellegi Sándor, 1971: Székely Miklós, 1986: Zachár Géza; tp-igazgató perjelek: 1993: Nagy Jeromos OCD, 1994: Kovács Albert OCD, 1995: Szűcs János Sándor OCD. 2001: Szilágyi János g.k. lelkész látja el. -

9. Iskolái. Az érs. r.k. polg. leányisk-t 1907: alapították. Államsegéllyel 1942/43:14 tanár 8 o-ban 386 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. 1991: nyílt meg a Kelemen Didák Fiúkoll., 1992: a Fráter György Kat. Gimn., Koll. és Ált. Isk. és a Szt Miklós Óvoda; 1994: a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimn. és Szt László Koll-a és a Kisboldogasszony Óvoda. -

10. Kat. sajtója: 1910: Jótékonyság, 1912-34: Miskolczi Kath(olikus) Egyh. Tudósító, 1918-: Szt Alajos Szöv. Közlönye, 1921-?: Görög Kath. Tudósító, (1923) 1933(?)-43(?): Fráter, 1934-43(?): Keleti Egyh., 1935-45(?): Kelet, 1935-44: Kat. Ösvény, 1938-: Miskolci Kat. Ifjúsági Front, 1940: Szt Miklós Szöv., 1942-43: Ébresztő, 1942-43: A Miskolci Karmel Csendjéből, 1944: Értesítő, 1946-47: Kat. Tudósító, 1947: Boldogasszony, 1947(?)-48(?): Mária és Márta, 1947: Üzen a Fráter, 1989-95: Új Misszió, 1989: Búzatéri Értes. (Szerk. Makranczy András. Megj. évente 3x), 1989: Szt Anna Tudósító, 1990: Torinói Halotti Lepel, Plébániai Értes. (Szerk. biz. Megj. negyedévenként), 1991-: Egyh. Építészet, 1991: Kolping, 1993-: Kat. Kalendárium, 1993-: Ker. Élet, 1998-: Búzaszem, Bazilita Értes. (A Szt Bazil harmadrend lapja. Megj. kéthavonta), 1998: Miskolci Kat. Élet, 2000: G.K. Harangszó (megj. negyedévente). **-88

1-5. Soós I:126-140. - Sasvári 2002:82. - 6/a. Soós I:133. - MKA 2000:342. - Berkes László plnos közlése - 6/b. Jubileumi emlékkv. a Szt Anna egyhközs. 100 é. fennállása alk. Szerk. Rétay Kálmán. Miskolc, 1928. - A felsővárosi oltáregyes. szervezete és működése. Összeáll. uő. Uo., 1929. - Patay 1982. - Soós I:137. - 6/c. Zachár Géza plnos közlése - 6/c. Soós I:138. - Patay 1982. - MKA 2000:342. - Holczer József plnos közlése - 6/d. Szt énekek, melyeket a ~i minoriták tp-ában énekelnek. Miskolc, 1940. - Soós I:135. - Kartal Ernő OFMConv közlése - 7/a. Schem. Ep. 1903:140. - Schem. Hd. 1982:97. - Patay 1982, 1965. - MKA 2000:178. - Mosolygó Marcell és Gulybán Tibor par-ok közlése - 7/b. Grunda János par. közlése - Szilágyi János parókus közlése