🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Mohamed
következő 🡲

Mohamed (ar. Muhammad, 'a magasztalt'), Abu l-Qasim ibn cabdallah ibn cAbdalmuttalib (Mekka, 570 k.-Medina, 632. jún. 8.): arab próféta, az →iszlám alapítója. - Családja, a Hásimok az előkelő, de ~ születésekor már elszegényedett mekkai Kurais törzshöz tartozott. A félárva ~et nagybátyja, Abu Talib nevelte nyomorúságos körülmények között. Felnövekedvén keresk-mel foglalkozott, talán még Szíriába tartó kereskedő karavánokban is részt vett. 595 k. feleségül vette egy gazdag kereskedő özvegyét, Hadidzsát. 7 gyermekük született (4 lány felnőtt, 3 fiú korán meghalt). - 610 k. kapta meg hivatását (→Korán, 96. szúra 1-5). Munkásságát ált. 3 időszakra osztják: a) a készülődés ideje, a prófétai meghívást megelőző mintegy 30 év; b) Kr. u. 610-622: mekkai prófétai szak, az első nyilvánosság előtti fellépésektől kezdve tartott a Mekkából Medinába történt menekülésig (→Hidzsra); c) medinai prófétai időszak, az iszlám megerősödése. - Első követői szegények és rabszolgák voltak. A vezető kereskedőréteg elutasította tanítását, főképp attól való félelmében, hogy megcsappannának a →Kábához tett pogány zarándoklatokból származó bevételei. - Az iszlám prófétájaként ~ több kísérletet tett arra, hogy összehangolja az iszlám és az ősi pogány hit elemeit, melyek mély nyomot hagytak ~ben. Példa erre a Kába mekkai szert-ának utólagos beiktatása az iszlám vallásos tiszteletének közp. cselekményévé és az ima elmondásának irányává (→Kibla) tétele. - A zsidósággal és a kereszténységgel elvileg már fiatalsága idején kapcsolatba kerülhetett. A zsidók azonban meglehetős elszigeteltségben éltek a Kr. e. első évezred közepétől, a ter. ker-ei pedig főleg →monofiziták voltak, így a kerség igaz lényegét ~ nem ismerhette meg. - Feleségének unokatestvére, Varaka ibn Naufal által ~ kapcsolatba került az ún. hanafákkal ('a Tisztákkal'), akik szinkretista jellegű monoteizmust támogattak (a 4 legnevesebb hanafából utóbb 3 ker. lett), s ~re is hatottak. - A medinai időszaktól fogva a muszlimok magabiztosan állították, hogy a Korán minden kinyilatkoztatását Gábriel arkangyal közvetítette ~nek, aki betanulta, de sohasem írta le a tanítványai számára. A medinai időszak látomásaiig azonban említés sem történik Gábrielről, sőt utalások vannak arra, hogy ~et meggyőzték, magától Istentől kap kinyilatkoztatást. Ennek lényege elsősorban figyelmeztetés az embereknek a bűneik miatt, főleg a mekkaiaknak a →többistenhitük miatt. Allah az egyetlen Isten (→monoteizmus), aki ~ által azt követelte az emberektől, hogy teljesen adják át magukat Őneki, térjenek meg, változzanak meg, tisztítsák meg cselekedeteiket, és egyesüljenek a hitben; a halál után az emberek a büntetés v. az öröm állapotában örökké folytatják életüket. - Kezdetben mindezt ~ vsz. nem szánta még egy új vallás alapjául, hanem inkább tanúbizonyságnak és egy régi vallás folytatásának, melyben az araboknak is mint Ábrahám gyermekeinek nemes rendeltetése van. Üzenete és próf. követelései közömbösséggel és gúnyolódással találkoztak, v. még inkább ált., gyors és erőteljes ellenállással. A pogány mekkaiak, beleértve saját jómódú rokonait, azonnal ellenállást szerveztek és hívei kicsiny csoportjának (arabul muszlimún, 'akik alávetették magukat') megsemmisítését tervezték. Bár a környezetében lévő zsidók és ker-ek is elutasították, hogy elfogadják ~et közös hagyományuk szerinti igaz próf-nak, ~ 80 muszlimot elküldött Abesszíniába, hogy menedéket kérjenek a ker. uralkodótól (négustól). Azt remélte, hogy talán katonai segítséget is tud szerezni, v. legalább keresk. kapcsolatokat kiépíteni, de a négus csak a letelepedést engedélyezte a kis muszlim csoportnak. ~et mind erősebb támadások érték nyilvános szónoklatai alatt, s gazd. bojkottok indultak követői ellen; 619 k. elvesztette a feleségét és gondviselőjének, Abu Tálibnak védő gondoskodását, aki mint a Hásim klán főnöke elhárította a legdurvább lépéseket. Mivel az abesszíniai diaszpóra jelentései nem biztattak semmivel, ~ Medinát választotta köv. székhelyéül. - Mekkai hallgatóságában előfordultak különböző törzsbeliek Arábia más részeiből, akik számára ~ világosan kinyilvánította, hogy az iszlámnak küldetése van az arab törzsek egyesítésére. A medinai Banu Kajlah törzs 2 résztörzse (Ausz és Hazradzs) számára az elképzelés nagy jelentőséggel bírt. Ezek zsidóvá lett arabok törzsei voltak, s már sok éve hadakoztak egymással. Egyes csoportjaik, akik arra a meggyőződésre jutottak, hogy a viszálykodás kölcsönösen tönkreteszi őket, s akik hallottak már ~ről (talán hallották is őt), úgy vélték, ideális közvetítő lenne, és mivel az ellenségeskedésnek vallási viták is részei voltak, úgy tűnt, az iszlám békéltető hatású lehet. Mindennek köszönhetően ~ 620-621: nagyszámú megtérést ért el a medinaiak közül. Ezért megszervezte, hogy hívei kis csoportokban, feltűnés nélkül hagyják el Mekkát, s 622. VII. 16: maga is távozott. E nap az arab holdév első napja volt, s a muszlim →időszámítás kezdete. -

Medinában sokan elfogadták az iszlámot, de erős ellenállást is kiváltott ~ jelenléte és tanítása, aki nem volt képes rögtön megfékezni az Ausz és Hazradzs viszályát. Ezért amennyire csak lehetséges volt, ~ integrálta a Mekkából jött emigránsokat a medinai bennszülött népességbe (munkába állítással, összeházasodással és egyfajta, „feltételezett rokonság”-on alapuló testvérkapcsolati rendszerrel), másrészt megkísérelte elnyerni a városban és környékén a zsidó közösségek fenntartás nélküli támogatását. Ezért beillesztette az iszlámba a különféle zsidó rítusokat és törv-eket. A zsidók legtöbbje azonban az Írás átfogalmazásának minősítette és visszautasította ezt. ~ fölhagyott a zsidó elemek átvételével, s kijelölte az iszlám saját, Mekka felé történő imádkozási irányát és saját böjti időszakát, a →ramadánt. - Az iszlám „öt oszlopa” közé bevette a →dzsihádot, s maga is vezetett rajtaütéseket a keresk. karavánok és a környező beduin törzsek ellen. Hadjáratai céljai között szerepelt, hogy a mekkaiakat fennhatósága alá vethesse, s vallásos államának növekvő erejével hatást gyakoroljon a többi arabra. Az első nagyobb katonai győzelmet 624: aratták Badrnál, de 625: súlyos vereséget szenvedtek Uhudnál; ~ is megsebesült. Néhány jelentős személyiséget egyéniségének erejével tudott megnyerni, néhány törzset szövetséggel (gyakran házassági szövetséggel, ami oly mértékben növelte meg háremét, hogy külön kinyilatkoztatás megérkezésére volt szüksége, hogy több feleséget engedélyezzen magának, a szokásos 4 helyett). - A mekkaiaknak 628: bejelentette, hogy követőivel együtt a Kábához akar zarándokolni békés szándékkal. A mekkaiak kénytelenek voltak békét kötni al-Hudeibíjánál, s megengedték a muszlimoknak az évi 1 zarándoklatot. Ekkor ~ nekifogott a Medinától É-ra lévő arab törzsek egyesítésének, s már 630: jelképes ellenállás közepette vissza tudott térni Mekkába. - Életének utolsó 2 évében megoldásokat keresett a törzsi kötelékek bonyolult problémáira. Ezen évek Korán-beli kinyilatkoztatásainak mennyisége messze meghaladja a mekkai időkét. Sikerült ~nek az arab törzsi rendszert fölcserélnie az ummával (Isten védelme alatt álló igazhívők testvéri közösségével), akiknek rendeltetése a világ fölötti uralom megszerzése és az örök boldogság. - Rövid betegség után halt meg. Utóda kedvenc feleségének, Aisának az apja, az első →kalifa, Abu Bakr lett.   N.D.-**

~. Életrajz. Írta Essad Bey. Ford. Gergely Janka. Bp., 1935. - NCE IX:1000. - König 1985:250. - LThK 1993. VII:372.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.