Mozart, Wolfgang Amadeus, Johann Chrisostomus (Salzburg, 1756. jan. 27.-Bécs, 1791. dec. 5.): zeneszerző. - Első mestere apja, Leopold M. (1719-87) volt. A 6 é. ~ot és nővérét hangverseny-körutakra vitte 1762: Münchenbe és Bécsbe, 1763-66: Párizsba és Londonba, 1771-73: Itáliába. 1769-77: ~ hegedűs, 1779-81: orgonista a salzburgi hgérs. udvarában. Ebben az időben 14 misét, 4 litániát, 3 vesperást, 17 templomi szonátát írt. 1781-: Bécsben élt, anélkül, hogy állandó alkalmazást kapott volna a cs. v. főúri udvarnál, ezért folyamatosan súlyos megélhetési gondokkal küszködött. Bécs II. József által meghatározott légkörében (→jozefinizmus) egyetlen misét kezdett el írni (1782), de ezt is átdolgozta a David penitente oratóriummá. 1785: belépett a szabadkőművesek közé, ekkor írta a Varázsfuvolát, a Szabadkőműves gyászzenét. 1788: újra misetételeket írt, köztük egy Kyriét (d moll), ami vsz. az 1791: szabaddá vált Szt István-dóm karnagyi pályázatával függ össze. Utolsó művét, a Requiemet Franz Walsegg-Stuppach gr. megrendelésére kezdte írni, 1792: tanítványa Franz Xaver Süssmayer fejezte be. - Magányosan, nagy nélkülözésben élte utolsó napjait. Sírját nem ismerjük, síremléke a bécsi Stephanskirche oldalában. - Egyházi művei: 1766: Die Schuldigkeit des ersten Gebotes (oratórium), 1767: Grabmusik (passió-kantáta), 1768: Mise (G), Missa solemnis (C/c), 1769: Mise (d), Dominicus Messe (D), Missa brevis (G), 1771: Mise (F), Litánia (B), La Betulia liberata (kantáta), 1772: Litánia (B), Tantum ergo (B), 1773: Trinitatis-Messe (C), Exsultate (szoprán és zenekar, F), Mise (töredék, C), 1774: 2 Mise (F, D); Dixit Dominus és Magnificat (C), 1775: Mise (C), 1776: Credo-Messe (C), Spaur-Messe (C), Orgelsolo-Messe (C), Litánia (Esz), 1777: Mise (B), 1779: Koronázási mise (C), Vesperás, 1780: Mise (C), Vesperás, 1782-83: mise (c, töredék), 1785: David ponitente, 1791: Ave verum (szoprán és zenekar), Requiem (d). **

Brockhaus II:577. - LThK 1993. VII:512.