Murány, v. Gömör és Kishont vm. (Szl.): vár. - A tatárdúlás (1241-42) után épült vsz. kir. várként. 1440 k. az időközben rommá lett várat a husziták újjáépítették. 1461: Szapolyai István elfoglalta tőlük. Később a Bebekek és a Szapolyaiak birtokolták, majd Basó Mátyásé, aki innen fosztogatta a környéket, ezért ostrommal vették el tőle. Később a Széchy családé. 1644: Széchy Mária Wesselényi Ferenc kezére játszotta (a „Murányi Vénusz”). Thököly csapatai 2x is bevették. 1702: leégett. A Rákóczi-szabharc idején kuruc kézre került. Szabálytalan alaprajzú hegyi vár volt. Jelentős romjai állnak. Bá.B.

Varjú 1932:106. - Vártúrák III:255.