Márai (családi neve: márai Grosschmid) Sándor (Kassa, Abaúj-Torna vm., 1900. ápr. 11.-San Diego, Kalifornia, USA, 1989. febr. 8.): író. - Szepességi szász eredetű jogászcsaládból származott. Iskoláit szülővárosában, az egy-et Bpen, Frankfurtban és Berlinben végezte. 1919: No-ban, 1923-28: Párizsban újságíró. Az Újság és a P. Hírl. munk., ném. lapokban is jelentek meg cikkei. Írói pályáját versekkel kezdte. A zendülők (1930) c. regényében a polg. élet ellen lázadó ifj. életérzését fejezte ki, lélekábrázolására a freudizmus hatott. A korszak m. irod-ának egyik legjelentősebb művében, Egy polgár vallomásai (1934) c. önéletrajzában a hazai patricius-polgárság életformáját, egyszersmind ennek kényszerű fölbomlását ábrázolta, a mind erőszakosabb korral szemben védelmezte a polgárság erkölcsi eszményeit, szembeállítva a fasizmussal és a közeledő újabb háborúval. Napnyugati őrjárat (1936) c. angliai útirajzában az eu. kultúra hanyatlására hívta föl a figyelmet. Az eu. ker. civilizáció klasszikus értékeinek védelmét szolgálta elbeszéléseiben, cikkeiben és színpadi műveiben is. Vendégjáték Bolzanóban (1940), Az igazi (1941) és A gyertyák csonkig égnek (1942) c. reg-eiben a szerelmi kapcsolat természetét elemzi. Röpirat a nemzetnevelés ügyében (1942) c. tanulmányában a magyarság tennivalóiról kialakult vitákban nyilvánít véleményt. Napló 1943-44. (1945) c. munkájában háborús följegyzéseit adta közre. Bp. ostroma elől egy leányfalusi házba húzódott, lakását és kvtárát a bombázások elpusztították. Ihlet és nemzedék (1946) c. kötetében esszéit gyűjtötte egybe. Mind nagyobb bizalmatlansággal figyelte a berendezkedő sztálinista zsarnokságot, ezért 1948: útlevelet kért és Ny-ra távozott. Svájcban, 1950: Nápoly közelében, Salernóban, majd élete végéig a kaliforniai San Diegóban élt. 1957-től amerikai állampolgár. 1950: Halotti beszéd c. versében megrendítő szavakkal fejezi ki az emigráció reménytelen közérzetét. A Béke Ithakában (1952) az Odüsszeusz-mítoszt idézte föl, San Gennaro vére (1957) c. kv-ében a nápolyi Szt Januáriusz csodájának elbeszélésében mondott búcsút a régi Eu-nak. Föld, föld (1972) c. visszaemlékezésében Ny-ra távozásának előzményeit és indítékait tárta fel. Költői műveinek válogatását A delfin visszanézett (1978) c. jelentette meg. Emigrációs munkásságának legnagyobb vállalkozása Naplóinak négy kötete (1958, 1968, 1976, 1985). E tudatosan válogatott és fölépített naplók nemcsak a korszak eseményeit örökítik meg, hanem fölrajzolják az író eszméinek panorámáját is, megjelölik azokat a szellemi értékeket, amelyek jegyében egész életműve létrejött. -

M: Emlékkv. Versek. Kassa, 1918. - Emberi hang. Versek. Uo., 1921. - Panaszkv. Uo., 1921. - A mészáros. Elb. Bécs, 1924. - Csutora. Bp., 1926. - Istenek nyomában. Útirajz. Uo., 1927. - Bébi v. az első szerelem. Uo., 1928. - Zendülők. Uo., 1930. - Mint a hal v. a néger. Versek. Uo., 1930. - Idegen emberek. Uo., 1931. - A szegények isk-ja. Uo., 1933. - Bolhapiac. Uo., 1934. - Egy polgár vallomásai. Uo., 1934. - A sziget. Uo., 1934. - Válás Budán. Uo., 1935. - Kabala. Cikkek, elb-ek. Uo., 1936. - A féltékenyek. Uo., 1937. - A négy évszak. Uo., 1938. - Vál. munkái. Uo., 1939. - Eszter hagyatéka. Uo., 1939. - Napnyugati őrjárat. Útirajz. Uo., 1939. - Kaland. Színmű. Uo., 1940. - Vendégjáték Bolzanóban. Uo., 1940. - Kassai őrjárat. Tanulm. Uo., 1941. - Mágia. Elb-ek. Uo., 1941. - Az igazi. Uo., 1941. - Ég és föld. Uo., 1942. - A gyertyák csonkig égnek. Uo., 1942. - A kassai polgárok. Dráma. Uo., 1942. - Röpirat a nemzetnevelés ügyében. Uo., 1942. - Füves kv. Uo., 1943. - Ihlet és nemzedék. Tanulm-ok. Uo., 1943. - Sirály. Uo., 1943. - Szindbád hazamegy. Uo., 1943. - Vasárnapi krónika. Uo., 1943. - Verses kv. Uo., 1945. - Napló 1943-1944. Uo., 1945. - Varázs. Színmű. Uo., 1945. - A nővér. Uo., 1946. - Sértődöttek. Uo., 1947. - Eu. elrablása. Útirajz. Uo., 1947. - Medvetánc. Karcolatok. Uo., 1947. - Béke Ithakában. London, 1952. - Napló 1945-1957. Washington, 1958. - Egy úr Velencéből. Uo., 1960. - San Gennaro vére. New York, 1965. - Napló 1958-1967. Róma, 1968. - Ítélet Canudosban. Toronto, 1970. - Rómában történt valami. Uo., 1971. - Föld, föld. Emlékezések. Uo., 1972. - Erősítő. München, 1975. - Napló 1968-1975. Uo., 1976. - A delfin visszanézett. Vál. versek. München, 1978. - Judit... és az utóhang. Uo., 1980. - Jób... és a kv-e. Hangjátékok. Uo., 1982. - Harminc ezüstpénz. Uo., 1983. - Napló 1976-1983. Uo., 1985. - A Garrenek műve. Toronto, 1988. P.B.

Nyugat 1934. II:69. (Hevesi András: Egy polgár vallomásai); 1935/I:32. (Komlós Aladár: M.) - Sorsunk 1941:148. (Lovass Gyula: ~ újabb kv-eiről) - Kat. Szle 1959:71. (Várady Imre: ~ naplója) - Valóság 1959/4:46. (Sükösd Mihály: Egy magatartás széthullása) - Kortárs 1969:320. (Gyergyai Albert: M-ok külföldön) - Vigilia 1970:844. (Rónay György: Az olvasó naplója); 1984:439. (Rónay László: ~ az emigrációban) - Ferenczi László: Egy polgár vallomásai. Valóság és varázslat. Bp., 1979. - Új Látóhatár 1984:12. (Vatai László: ~ naplói) - Újhold-Évkv. 1987:1. köt. 248. (Lengyel Balázs: A fiatal M.) - 2000 1989/5:51. (Szegedy-Maszák Mihály: Végső üzenet a száműzetésből) - Rónay László: ~. Bp., 1990.