Máriagyűd, 1936-ig Gyüd, Baranya m.: 1. plébánia a pécsi egyhm. siklósi esp. ker-ében. Gyüd község 1936. XII. 25: kapta a ~ nevet. 1977: Siklós része: Siklós-~, 1997: Siklós-Gyűd. - 1290: említik először: Geudy. Az első tp-ot 1148: építtette II. Géza kir. (ur. 1141-62). A pléb. 1323: már létezett, a törökök és a reformáció után 1810: alapították újra. Mai Sarlós Boldogasszony-tp-át 1742: építették. Főoltára 1733: készült. Org-ját (2/21 m/r) 1900: Biebert József építette, 1979: Stach Mihály átépítette. Harangjait 1935: 147, 100, 73 és 58 cm átm.  Szlezák László Bpen öntötte. Anyanyelve 1880: m., horvát, ném.; 1910: m.; 1940: m., ném., horvát. - Plébánosai: ferencesek, majd 1949: Windheim Jakab, 1975: Hopp Ferenc, 1990: Paulekovics Ferenc. - Windheim Jakab (1923-75) plnost 1949 nyarán az ÁVH kb. 1 hétre letartóztatta. - Lakói 1840: 87 r.k., 550 ref., össz. 637; 1910: 318 r.k., 412 ref., össz. 730; 1940: 563 r.k., 5 ev., 273 ref., össz. 841; 1983: 487 r.k., össz. 900. - 1948: r.k. ált. isk-jában 142 tanuló. -

2. búcsújáró hely. Kegyszobra álló Boldogasszony, bal karján az áldást adó kis Jézussal. Vésett díszítésű, ezüst lemezzel borított, megkoronázott és öltöztetett faszobor. A honfoglaló pogány m-ok itt már ker. szlovéneket találtak, akiktől a hittel együtt átvették a Szűzanya tiszt-ét is. A Koppány-féle ker-üldöző lázadáskor hitük miatt az erdőben kellett bujkálniok. Miután Szt István leverte Koppányt, letelepítette Pécsváradra a bencéseket a D-i részek megtérítésére. A hagyomány szerint a térítők Gyüdön már megtért m-okat találtak. Egy kis kpnában a forrás fölött (ahol a hegyre vezető gyalogút és a római út szétágazik) Mária-szobrot helyeztek el, mely hamarosan a vidék Mária-tiszt-ének közp-jává tette ~öt. A csodás gyógyulásokról és imameghallgatásokról a zágrábi levtárban őriznek emlékeket. - Az első tp-ot építő II. Géza kir. (ur. 1141-62), aki az orsz. határáig, a D-i végekig kísérte VII. Lajos fr. kir. (ur. 1137-80) keresztes hadait, kedvelte a helyet, itt gyülekezett seregeivel, innen indult hadba. Később a pécsi pp-öknek is kedvelt kegyelemhelye lett. A hagyomány szerint →Neszmélyi Miklós (1346-60) és →Janus Pannonius többször is hosszabb időt töltött ~ön. - A gyüdi Szűzanya első szobra, mely egyidős volt a m-ok megtérésével, a tör. idők alatt eltűnt. Amikor 1927: a pécsi ferencrendi zárdát bőv., a szentély mögötti régi zárdai temetőben a csontok között egy tömör rézből készült, 14. sz. gyüdi érmet találtak. Az érmen a Szűzanya kirnőként palásttal, jobb kezében jogarral és a fején koronával. A kis Jézus nincs a karján. Az érem köriratán tisztán kivehető betűk: N. B. A. S. B. A. De GyD (Nagy Boldog Asszony, Sarlós Boldog Asszony, a tp. fölszentelésének ünnepe). Bár a tp. a tör. uralom alatt előbb a görögkeletieké, majd a kálvinistáké volt, a zarándoklat ezekben az időkben sem lankadt. 1690 k. újra kat. a tp., de hívők és Szűzanya-szobor nélkül. Az új tp. részére P. Králycsevics Tamás plnos Kaproncáról hozott új szobrot. Az 1700-as évek elején a Rákóczi-szabharccal kapcsolatban ~ környékén véres kat-üldözés alakult ki. A szobrot ekkor Eszékre menekítették a ferencesek. A béke helyreállása után azonban az eszékiek megtagadták a szobor visszaadását. A ~iek a dolgot a pápa elé vitték, aki a szobrot az eszékieknek ítélte. Ezután csináltatta Nesselrod Ferenc pécsi pp. a mai szobrot. Gr. Batthyány Károly horvát bán bőkezű támogatásával 1742: épült a jelenlegi díszes barokk tp. és ktor. A kegyhely mai képének kialakításában nagy érdeme volt Schneider Vencel házfőnöknek. Paulekovics Ferenc

Brüsztle II:759. - Lukácsy I.: Mária-Gyüd búcsújáróhely. Bp., 1912. (Népiratkák 279.) - A ~i zarándokok énekes kv-e. Összeáll. Kelemen Andor és Oberten Odiló. Pécs, 1921. - Ángyán Aurél: A gyüdi kegyhely a tört. események forgatagában. Máriagyűd, 1930. - A ~i zarándokok ima- és énekeskv-e. Vác, 1938. - Aggházy II:169. - Schem. Qu. 1981:185. - MKA 1984:258. - Szenthelyi 1988:103. (Siklós-Máriagyűd) - Patay 1982. - Szilárdfy 1994:18. - Györffy I:265. - Hetényi Varga I:343. - MKH 1995:823.