🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Márta
következő 🡲

Márta (arám 'úrnő'), Szt: Lázár és Mária testvére Betániában. - Az evang. alapján úgy tűnik, a 3 testvér egy háztartásban élt, amikor Jézust megismerték. Lázár vsz. gyermektelen házasság után megözvegyült, és a szintén özvegy ~ befogadta. Mária talán nem is volt férjnél (→Mária Magdolna, Bűnbánó). A két nővérben az Egyh. a lelki élet két alaptípusát látja: ~ a jótékonyságban tevékeny, aktív, Mária a szemlélődésben elmerülő, kontemplatív életforma képviselője. - Az evang. 3x említi: 1. Vendégül látta Jézust és tanítványait, értük szorgoskodott, míg nővére, Mária Jézust hallgatta (Lk 10,38-42). 2. Lázár föltámasztásakor Jézus ~nak nyilatkoztatta ki: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.” S ~ elsőként tett hitvallást Jézus, a Messiás mellett. Amikor meghallotta, hogy Jézus közeledik, elébe sietett: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked. (...) Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön.” (vö. Jn 11,1-44) - 3. A leprás Simon házában tartott vacsorán (melyen Mária megkente Jézus lábát) is felszolgált ~ (Jn 12,1-8; Mt 26,6-13). - A hagyomány szerint (40 k.) az ősegyház elleni üldözésben az egész ker. közösséget, mely ~ házában alakult, elfogták, s egy evező, vitorla és kormánylapát nélküli hajóra rakták, és a tengerre bocsátották. A viharok ellenére a hajó nem süllyedt el, hanem Gallia partjainál szárazföldet ért. Kikötöttek, és első hirdetői lettek az evang-nak. A legenda szerint Lázár pp. lett Aix városában, ~ a város betegeit és szegényeit gondozta, Mária remeteként élt. ~ tiszt-ének közp-ja Tarascon (Fro.) lett. - Ünnepét 1262: a ferencesek kezdték ünnepelni, júl. 29-én. A 13. sz. végén került a római naptárba. - Ikgr. Háziasszonyként ábrázolják (Bartholomäus Zeitblom, 15. sz. vége, München, Alte Pinakothek). Attrib-ai: főzőkanál, késtartó, kulcscsomó (az övén), tál és korsó, kenetes edény, a 15-16. sz: övvel megkötözött sárkány. Életének jelenetei a nürnbergi ~-tp. üvegfestményein (1407) és egykori főoltárán láthatók. Leggyakrabban Provence-ba tett csodás útjukat és missz-jukat örökítették meg (Lucas Moser tiefenbronni oltára, 1437). A barokk a Jézussal való találkozást kedvelte, konyhai jelenettel ábrázolták (Velázquez, London, National Gallery, 1618-19). - Védősztje a háziasszonyoknak, családoknak, özvegyeknek, hitoktatóknak, vendéglősöknek, pincérnőknek, szállodásoknak, szobrászoknak, oltalmát kérik hirtelen halál, vérfolyás, pestis ellen. **

Kirschbaum VII:565. - Sachs 1980:257. - BL:1169.

Márta, Chambon, Tm.   →Chambon, Mária Márta Franciska, Tm.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.