Máté, Matiszova, v. Sáros vm. (Matysová, Szl.): g.k. parókia a v. munkácsi, majd eperjesi egyhm. poprádi esp. ker-ében. - 1771: már létezett. Tp-át Szt Mihály tiszt-ére szent. Kegyura 1880: Salamon Géza. Anyakönyvei 1773-tól. Anyanyelve 1880: rutén. **

Schem. Ep. 1903:106. - Schem. Sl. 1971:401.

Máté, Szt, Lévi (gör., a héb. Mattanja, 'Isten ajándéka' rövidített Mattai formájából): apostol és evangélista. Jelképe ember, esetleg szárnyakkal (→evangélista szimbólumok). - Mt 9,9-13: ő maga ~nak és →vámosnak mondja magát. Mk 2,14: és Lk 27,32: Lévi a vámos. A kettős név más ap-nál is előfordul: János/Márk, Saul/Pál, Simon/Péter. - ~ Alfeus fia volt (Mk 2,14; ApCsel 1,13) a határváros →Kafarnaumban. Vámosként Heródes Antipász szolgálatában állt (vö. Lk 8,3; Jn 4,46), v. Kafarnaum városától vette bérbe a vámot. Arám anyanyelvén kívül gör-ül is kellett tudnia, s evang-ának tanúsága szerint nagyon értett a különféle pénzek megkülönböztetéséhez. Az ap-ok listáján a 7. (Mk 3,18; Lk 6,14), ill. a 8. helyen (Mt 10,3; ApCsel 1,13) szerepel. Jézus a vám mellől hívta meg: azonnal követte Jézust, s vendégül látta házában (Mt 9,9-13). Ettől kezdve Jézus tanítványa, és szemtanúként írta →Máté evangéliumát.- Az →apostolok oszlása után Rufinus és Szókratész szerint Etiópiában, Szt Jeromos szerint Perzsiában, mások szerint Szíriában, Makedóniában, Íro-ban hirdette az evang-ot, vsz. szentmise közben lett vt. - ~nak tulajdonítják az apokrif Liber de ortu beatae Mariae et infantia Salvatorist, a Pszeudo Máté-evangéliumot, melyben először jelenik meg a jászolnál az ökör és a szamár; s a nagyon kései apokrif Máté-aktákat. - Ü: Rómában a 9. sz-tól szept. 21., a koptoknál okt. 9., a szír és a bizánci szert-ban nov. 16. - Az adószedők, pénzváltók, pénzügyőrök védősztje. Attrib-ai: eredeti foglalkozására utaló pénzes zacskó, pénzváltó asztal, a vértanúságára utaló kard és bárd. - →örökimádó apácák

Ikgr. Meghívatásának és mártírhalálának megrendítő ábrázolása Caravaggiótól (Róma, S. Luigi dei Francesi, 1597/98). Mo-on faszobra Eperjes Mária-oltárán (1490), jelképe Medgyes főoltárán (1420), oltármestersége Gyulafehérváron (1439). Legendáját az Érdy-kódexben olvashatjuk. -

Patrocíniuma Mo-on viszonylag kevés van. Ennek az lehet az oka, hogy ~ napja jelesebb ünnepek (Kisasszony, Szt Kereszt fölmagasztalása, Kozma és Damján, s főleg Mihály) között szerepel. Viszont több Vámos elnevezésű falu patrónusául választotta a vámon ülő ~t: nyitrai egyhm.: Kisudva, Hegyeshely, Tepla; besztercebányai egyhm.: Bábaszék (13. sz.), Cégely (fatp., 15. sz., kőtp. 1762), Prochot (1792), Vámosfalva (1830), Zsolna (1692, a kk-ban István vt.); szepesi egyhm.: Duránd, Korotnok; veszprémi egyhm.: Nemesvámos, Salföld (1756), Sáska (Padányi Bíró Márton építette); győri egyhm.: Völcsej (1865 óta: László), Lajtafalu, Valla; váci egyhm.: Kóka (1697), Tömörkény (1887); kalocsai főegyhm.: Kunbaja (1877), Káty (kpna); csanádi egyhm.: Kiskrassó; erdélyi egyhm.: Bede. - A m. nép számos hagyományt őriz ~ napjával kapcsolatban. A szegedi m. és a privigyei nép tapasztalata szerint a búzát legjobb ~ hetében elvetni. Mohács sokácai ~ napján a barátok tp-ában szentelt búzát szoktak a vetőmag közé vegyíteni. Vásárosdombó gazdái ezen a napon régebben nem szántottak, mert úgy vélték, hogy az ilyen földet különösen fölveri a gaz. Éppen ezért Gazos Máté néven tartották számon. A hiedelem hajdani teljesebb kultusz maradványa. A tilalomra utal a göcseji hiedelem is: Szt ~ hetének pelvahét a neve. Aki ilyenkor vet, majd polyvás gabonát arat. A búzahét itt a ferenchét, amelyikbe Assisi Szt Ferenc ünnepe esik. A búzavetés számontartott ideje, a búzahét vidékenként váltakozik. A csillagászati ősz első hónapjába eső 4 hét a vetési időszak: mátéhét, mihályhét, ferenchét, gálhét. A szegedi táj rituális előírása szerint vetés napján a hajdani tápaiak kenyeret nem sütöttek, még a hamut sem háborgatták, bolygatták meg a kemencében. Algyőn ilyenkor korán kimentek vetni, hogy még napkölte előtt kiérjenek a földre. Amikor a nap éppen feljött, a vetnivaló búzával telt zsákokat odaütögették a földhöz. A búzavetés régebben szinte országszerte karácsonyi abroszból v. háziszövésű sütőabroszból történt, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült. A deszkiek a vetőzsákot földobták a háztetőre, ahol 3 napig érte a harmat. A régi szegedi öregek vetés előtt imádkoztak. Általában ma is fohászkodnak egyet. A vetőmagra keresztet vetettek, amely a rozsnál olykor elmaradt. A fohászkodás: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe elvetöm, szaporodj! Régebben a vetésidő alatt nem volt szabad dohányozni. Egerbakta hagyománya szerint elmondták a Miatyánkot és Üdvözlégyet, a vetőkötényben levő magra 3x keresztet vetettek. A felnémeti gazda így fohászkodott: Drága jó Isten, adjál bő áldást! Bélapátfalván a magvető az abroszba kötött pénzt koldusnak adta alamizsnául. Hasonló Csallóköz régi m. hagyománya is. Hollókőn a gazda a vetés végén a földnek mind a 4 sarkára térdelt és úgy imádkozott. Bessenyőtelek hajdani gazdasszonyai a vetésből kimaradt búzát megőröltették és a koldusok számára sütöttek belőle kenyeret. Répceszentgyörgyi szokás szerint a virágvasárnapi szentelt barka hamuját üszög ellen szórták e vetőmag közé. Andrásfalva székely gazdái a vetés elején így fohászkodtak: Uram Jézus segélj meg és áldd meg! Befejezéskor: Édes jó Atyám, áldd meg és szenteld meg, hogy jusson minden szegénynek és az ég madarainak is belőle! A szomszédos Istensegíts emberei födetlen fővel vetettek. Göcsejben az első szántás első fordulóján a gazda az ekeszarvára akasztotta az olvasóját és imádkozott. Vetésnél a 20. sz. elején a magvető megmosta a lábát és tiszta fehérneműt vett magára. Nyelve alá 3 búzaszemet tett, és egészen a vetés elvégzéséig ott is tartotta. Ha szóltak hozzá v. köszöntek neki, nem válaszolt. Mint mondták, azért, hogy a madarak nyelve leragadjon és ne kapjanak rá a vetésre. Ez azonban már másodlagos magyarázat. A búzát új, először mosott v. karácsonyi abroszból vetették. Közepébe pénzdarabot kötöttek, majd munka végeztével a zsúpfödeles ház tetejére dobták, hogy a jégeső a vetésben ne tegyen kárt. A pénzt Mária oltárára tették. Az őrségi Kondorfán a pénzdarabot a tp. perselybe szokták dobni. A magyarózdi ref. gazda a hétnek ama napján fogott a vetés szert-ához, amelyiknek éjszakáján nyáron először látta meg a Fiastyúkot. Az első marék vetőmagot a szájába vette és csukott ajkakkal végezte munkáját, hogy hite szerint az ég madarai a termést ne tizedeljék meg. A végén ezt a búzát a föld szélére vetette. Kesztölc hagyománya szerint a gazda vetés elején markából keresztalakban búzamagot szórt a földre és effélét mondott: Uram, Istenem segíts! Nekünk is elég legyen, de jusson a szegényeknek is! A bánáti bolgároknál a vetés napján délig nem szabad tüzet rakni. A vetőmagot szenteltvízzel szokták meghinteni, búzaszenteléskor eltett zöld búzát is vegyítettek közé. A kapura szalmát szórtak, mely a karácsonyesti (lakószobába vitt) szalmából való volt. A gazdasszony piros kötényét terítette rá. Ezen át hajtott ki a gazda. A kapu nyitva maradt egészen addig, amíg a kocsi ki nem ért a földre. E napon nem vásároltak, nem adtak a házból ki semmit. A hét ama napján jó vetni, amelyen az ember Péter és Pál ünnepe után először látja meg a Fiastyúkot. **

Benjamin P(áter) kármelita: Szt ~ ap. és evang. Szept. 21. Sztkilenceddel és énekkel. Győr, 1923. (Jó Pásztor kvtár 74. Védőszteink élete) - Kirschbaum VII:588. - BS IX:110. - Bálint II:290. - BL:1174.

Máté, Correa Megallanes, Szt, Mateo (Tepechitlán, Zacatecas áll., Mexikó, 1866. júl. 23.-Durango, 1927. febr. 6.): plébános, vértanú. - A zacatecasi egyhm. papjává sztelték, Valparaisóban plnos. Kiváló lelkipásztor volt. Az üldözések idején többször is bebörtönözték. Épp beteghez ment, amikor utoljára elfogták. Néhány napig Fresnillóban tartották fogva, majd átvitték Durangóba. Itt a parancsnok azt kívánta tőle, hogy gyóntassa meg a foglyokat és számoljon be a gyónásban hallottakról, különben lelöveti. ~ így válaszolt: „Megteheti, de tudja meg, hogy egy papnak meg kell őriznie a gyónási titkot.” A városon kívül kivégezték. - II. János Pál p. 24 társával együtt 2000. V. 21: avatta sztté. →mexikói vértanúk

Máté, Eszkándéli, Szt (†14. sz. első fele): vértanú. - Budai polgár volt. Zarándokként Jeruzsálemben fölkereste Krisztus szenvedésének helyeit, s annyira fölébredt benne az életszentség utáni vágy, hogy a Sion hegyén egy barlangban remeteéletet kezdett. Néhány évi magány után apostolkodni kezdett. Indiába készült, de végül Japánba jutott, szt életével és prédikálással hirdette az Igét. Csodákat művelt, sokakat megtérített. A pogányokhoz mindig magyarul szólt, a Szűzanya tiszteletéről, az ő dicséretéről és kiválóságáról. Szentségének híre egyre szélesebb körben terjedt, s mikor a boncok közül is többen megtértek, megölték. **

SzÉ 1984:783. - Puskely 1994:143. (s.v. Eskandély)

Máté (11. sz.): megyéspüspök(?) - Mendliknél 1079, Gamsnál 1082 e. veszprémi pp. - Utóda 1082: János. A 20. sz. összeállításokban ~ nem található. 88

Mendlik 1864:49. (5.) - Gams 1873:386.

Máté (11-12. sz.): megyéspüspök. - A MA-ban és a MREW-ben 1102-13: veszprémi mpp., Lukcsicsnál 1111-13: pp. Pauler szerint részt vett Könyves Kálmán dalmáciai hadjáratában s 1111: a zárai curián, melyen megerősítették a m. koronához csatolt Dalmácia ősi jogait. - Utóda 1131: Nana. 88

Mendlik 1864:49. (8.) (1103: veszprémi pp.) - Gams 1873:386. (1103-13: pp.) - Pauler I:221. - MREW I:140. - Lukcsics 1907:5. (5.) - Schem. Vesp. 1916:VIII. (111-13: pp.)

Máté (12. sz.): püspök. - Gamsnál 1170-1194. VII, a MA-ban 1194. VII. 9: nónai pp. - Utóda Gamsnál 1195 k. Prodanus, a MA-ban 1206 k. János. 88

Gams 1873:411. (9.)

Máté (†1220 k.): megyéspüspök. - Spalatói knk., a Kán nb. Péter által alapított korbáviai ppségnek 1185-1220 k. első pp-e. A MA-ban csak 1220 k. pp. - Utóda 1224: Márton. T.E.

Gams 1873:399. (1.) - Eubel I:208. - OS 1974:427. (1185 k. pp.)

Máté, OFM (15. sz.): választott püspök. - A pécsi ferences zárda teol. tanára, 1433. IX. 4: croaei cpp. Utóbb vsz. Rómában ap. gyóntató. 88

Eubel II:156. (Cronien v. Cronen, Croven v. Crovien a ppség) - Szt Ferenc 1926:478.

Máté, Mathaeus (†1515. aug. 13. előtt?): fölszentelt püspök. - Kalocsai knk. és bodrogi főesp. Frangepán Gergely kalocsai érs. kérésére II. Gyula 1511. II. 10: kinev. a krétai Árkádia pp-évé és a kalocsai érs. spp-évé. Megengedte ~nak, hogy Kalocsán lakjon, az egyhm-ben főpapi teendőket végezzen, a bodrogi főesp., a knk. javadalmat és prebendát, a szegyh. Szt Anna-oltárának örökös káplánságát megtarthassa. Áthelyezték v. meghalt, mert 1515. VIII. 13: Aranyáni János lett Kalocsán spp. T.E.

Érdújhelyi 1899:109. (1510. II: árkádiai pp.) - Schem. Col. 1904:XXVIII. (116.) - Eubel III:129. (1511. II. 10: a krétai Árkádia pp-e)

Máté Erzsébet Ignácia, ANK (Pázmánd, Fejér vm., 1895. szept. 23.-Colónia do Práta lepratelep, Belém do Pará, Brazília, 1987. nov. 8.): tartományfőnöknő. - A polg. isk. elvégzése után Szombathelyen 1915. V. 15: lépett a kongr-ba. 1923. VIII. 15: első, 1928. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. - 1924: Szombathelyen okl-es ápolónő, 1937: brazíliai missz-ba ment, Colónia do Práta lepratelepen dolg. halálig. 1960-68: brazíliai tartományfőnöknő. r.k.

Máté Ferenc Benvenut, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1894. márc. 7.-Esztelnek, 1970. márc. 2.): plébános, házfőnök. - A gimn-ot Székelyudvarhelyen és Medgyesen végezte. 1910. VIII. 21: lépett a r-be. A fil-t Medgyesen, a teol-t Vajdahunyadon hallg. 1916. IV. 7: ünn. fog-at tett. 1917. III. 3: szent. pappá. Mikházán újoncmester. 1921: Nagyszebenben ném. szónok, 1924: Kolozsvárt, 1927: Medgyesen házfőn., 1933: Kolozsvárt rtart. titkár. 1945: Vulkánban (Hunyad vm.), majd Kőhalomban plnos. 1951. VIII. 20: Máriaradnára hurcolták, 1952. V: Esztelneken kényszerlakhelyes, 1957: Ojtoz plnosa. - Írásai a Hírnök, (1923-26), Kat. Világ (1923-44), Kat. Naptár (1925-35), Szent Kereszt (1926-34) c. lapokban. 1930: a medgyesi Plébánia, 1933-36: az Erdélyi Ferencesek Útja szerk-je. - M: Imelda. Egy boldog gyermek legendája. Az első szentáldozás emlékéül elbeszéli Wilmos Jeromos. Ford. Kolozsvár, 1927. - Tabula individuorum. 1933...1940. Uo., 1933-40. Ku.P.

György 1930:609. - Monoki 1941:134. - Schem. Trans. OFM 1947:59.

Máté Ferenc Özséb, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1884. dec. 7.-1930 u.): plébános. - A gimn-ot Székelyudvarhelyen végezte. 1899. VIII. 15: lépett a r-be. A fil-t Esztelneken, a teol-t Vajdahunyadon hallg. 1904. II. 10: ünn. fog-at tett. 1907. VI. 26: szent. pappá. Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Brassóban, Vajdahunyadon, Szászvároson tanító, ill. isk-ig. 1924: Vajdahunyadon házfőn. 1925-30: Marosvásárhelyen, Fogarason és Désen tanító. 1930: erdélyi egyhm-s lett. Ku.P.

György 1930:609.

Máté Jób, OFMConv (Eger, Heves vm., 1813. ápr. 15.-1904 előtt): tanár. - 1831. X. 27: lépett a r-be, 1835. IV. 23: ünn. fog-at tett. 1836. IX. 17: pappá szent., Miskolcon gimn tanár, 1838: Egerben prokurátor, 1839: Nyírbátorban hitszónok, 1841: el. isk. tanító is, 1842: Miskolcon, 1843: Nagybányán, 1845: Aradon, 1851: Miskolcon, 1856: Nagybányán gimn. tanár, 1862: Szilágysomlyón őr, 1863: házfőn., 1864: Széplakon lelkész, 1868: Nyírbátorban lelkész és házfőn., 1869: Szegeden s-lelkész, 1871: Moldvában hithirdető, 1876: Bujban rokonainál nev., 1878: Kolozsvárt, 1879: Szegeden, 1880: Aradon, 1881: Szegeden, 1882: Csütörtökhelyt lelkész, 1882. V: Tardon s-lelkész. **

Schem. OFMConv 1882/83:43. (11.) - Lugosi Döme: A szegedi nagy árvíz P. ~ minorita atya naplójában. Szeged, 1939.

Máté Károly (Simonmajor, Tolna vm., 1896. nov. 17.-Bp., 1987. jún. 1.): sajtótörténész. - A bonyhádi ev. gimn-ban 1914: éretts., az I. vh. idején 2 é. a harctéren szolgált, mint tartalékos hadnagy szerelt le, megkapta a Signum Laudist. 1920: a bpi egy-en m-ném. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. 1920. XII. 15: a dombóvári Kir. Kat. Esterházy Miklós Nádor Reálgimn. tanára, 1926: Pécsett drált. Ösztöndíjas a berlini Coll. Hungaricumban, ahol a sajtótud-nyal foglalkozott. Áthelyezték a pécsi főreálisk-hoz, egyúttal az egy. ném. lektora s a ném. int. kvtárosa. 1933. V. 2: a pécsi egy., 1941: a bpi egy. a sajtótört. mtanárává képesítette, 1947: Bpen egy. rk. tanár. 1934. X-1949: a bpi Egy. Nyomda kiadóhiv. ig-ja. 1952-62: a M. nyelv értelmező szótára munk., 1962-79: az Akad. Kiadó Lexikonszerkesztőségének műszaki szerk-je. - A pécsi Janus Pannonius Társ. jegyzője, a Minerva Társ. titkára, a M. Sajtótud. Társ. főtitkára, 1948: a SZIA III. o. tagja. - M: A m. önéletírás kezdetei (1585-1750). Pécs, 1926. (Minerva kvt. VI.) - Irod. történetírásunk kialakulása. Bp., 1928. (Uaz XI.) (Klny. Minerva) - Sajtó és tud. Bp., 1929. (Uaz XXIV.) (Klny. uo.) - A kv. morfológiája. Uo., 1930. (Uaz XXX.) - Beszámoló az 1930. é. pécsi ker. gyorsíróversenyről. Uo., 1930. - A sajtó tört. Pécsett és Baranyában. Pécs, 1934. (Klny. Pécs-Baranyai ismertető). - Szerk. 1934. X-1939. XII: a M. Könyvbarátok Diáriumát, 1940. I-1944. XI: és 1947:4. sz.-1948:6. sz.: a Diárium folyóir-ot. T.E.

Pécsi Napló 1926. XI. 24. - Dunántúl 1932. XII. 14. - Szabó 1940:659. - SZIA tagajánl. 1948:15. - MIL II:198. - Élet és Irod. 1976. XI. (Keresztury Dezső: A kv-készítés mestere) - Kvtáros 1982:8. sz. (Móra László: Sorsok és pályák) - M. Nemz. 1982. IV. 28. (Szakonyi Péter: Beszélgetés ~lyal); 1987. VI. 26. - Gyászjelentés

---

Máté Erzsébet M. Grátiána SZINT (Sátoraljaújhely, Zemplén vm., 1902, ápr. 15.–Püspökszentlászló, 1985. aug. 14.): szerzetesnő. – Esztergomban tanítónőképzőt, Bp-en Képzőművészeti főisk-t végzett. 1925. IX. 2: Esztergomban lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1927. VII. 7: uitt tette. Esztergomban gimn-i rajztanár. –1948: az államosítás után alkotásaival segített nővértársain. Családi körben élt, majd a püspökszentlászlói szoc otthon dolgozójam, végül gondozottja. r.k.

Máté Terézia M. Lolyola SZINT (Borsodszemere, Borsod vm., 1914. márc. 17.–Bp., 1970. okt. 21.): szerzetesnő. – Esztergomi érettségi után a bp-i TudEgy-en tanári diplomát szerzett. 1929. IX. 2: Esztergomban lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1934. VII. 22: uitt tette. Esztergomban gimn. tanár. – 1950 u. kántor, 1952–: Németkéren ált. isk. tanár. r.k.