🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Mérleg
következő 🡲

mérleg: súlymérésre szolgáló eszköz. - Alaptípusai a kétserpenyős (lat. libra, →font) és a kétkarú (lat. statera, egyik karjára a mérendő tárgyat, a másikra a súlyt akasztották). A világi használatban néha hivatás-jelkép, az igazságszolgáltatás és a kereskedők attributuma. Sok vallásban fontos szimbólum. - 1. Az ókori Egyiptomban a lelkek ~re tétele a Kr. e. 1500 k. Halottas könyvben jelent meg irod. emlékként. Képeken jóval korábbi téma: az egyik serpenyőbe Ozirisz helyezi a halott szívét, a másikban (író)toll, az igazság és a jog szimbóluma van. A ~ egyensúlya a megholt életének, tetteinek értékes voltát jelzi. Az ókori rómaiaknál Iustitia (a gör. Themis) az igazság, igazságosság, pártatlanság istennője. Kezében ~ és kard van. Bekötött szeme eredetileg tévedéseire utaló irónia volt, idővel azonban elfogulatlanságának jele lett. - 2. Az ÓSz-ben Izr. fiai pénzt, fémet a ~gel (Ter 23,16; 1Sám 17,5.7; Iz 46,6; Jer 32,10), fűszerfélét (Kiv 30,23-24; Jn 12,3; 19,39) mértek. Az árus ~et használt, melyhez kis zsákban tartott kősúlyok (→súly) tartoztak (MTörv 25,13; Péld 16,11). Szíriában és Palesztinában a kétkarú kézi v. álló ~et használták. Jahve a pontos ~et kedveli (Lev 19,36; Jób 31,6; Péld 16,11; Ez 45,10), és gyűlöli a hamis ~et (Péld 11,1; 20,23; Sir 42,4; Oz 12,8; Ám 8,5; Mik 6,11). Jahve ~e: Péld 16,11; Iz 40,12.15. - Átvitt értelemben a szenvedés mérője (Jób 6,2), a jognak (Péld 16,11: statera), a megfontoltságnak (Sir 21,28) jelképe. Isten ~re teszi az ember tetteit (Dán 5,27; Zsolt 62,10; Jób 31,6). - 3. Az ÚSz-ben a →négy apokaliptikus lovas közül az egyik kezében ~ van (Jel 6,5). - 15-16. sz: Németalföldön használták a bűn-, ill. fogadalom-~et: betegek v. bűnösök testsúlyuk szerint ajánlottak föl nemesfémet, viaszt v. más term-es terméket a feloldozás előtt elégtételül. - 4. Ikgr. Krisztus v. →Isten keze ~gel az isteni igazságosság képe. Az ősegyh-ban ritkán előforduló ítéletszimbólum. A bizánci műv-ben ábrázolták először a lélek megmérését a Szt Mihály kezében lévő ~en (→különítélet). Két változata: 1. a lélek a ~ egyik serpenyőjében, a rossz (ördög, a lélek rossz fele, rossz cselekedetek jegyzéke) a másikban. 2. a lélek Szt Mihály mellett áll, s a ~ egyik serpenyőjében a jó, a másikban a rossz cselekedetei vannak. - A Ny-i egyh-ban a 12. sz: jelent meg, főként az →Utolsó ítélet képeken, ált. Szt Mihály kezében van a ~. A gonosz tettek serpenyőjére olykor rákapaszkodik az ördög, hogy a pokol javára döntse el a mérlegelést. A 18. sz: a képtípus eltűnt. - Attrib-ként szerepel a Jézus a patikus, az →igazságosság, Szt Mihály, Firenzei Szt Antonin (ítéleteit a p. bíróság mindig elfogadta), Montefalcói Szt Klára ábrázolásain. - 5. csillagkép, a naptárban szept. második és okt. első fele. **

LThK X:903. - Kirschbaum II:467. - Sachs 1980:365. - KML 1986:229. - BL:1236.

Mérleg, Bécs, 1965. ápr.-1995. dec., Bp., 1996. jan.-: vallási és művelődési folyóirat és könyvszemle. - Megj. negyedévente 112 old. a Herder Kv-kiadó osztrák leányváll-a gondozásában, 3000-4500 pld-ban. Főszerk. Boór János. Fel. szerk. Bálint László. - Kb. 300 ang., fr., ném. és ol. folyóiratból válogatja anyagát és közli szemelvényes m. ford-ban. Teol-ilag a „haladó” irányzat híve, a II. Vat. Zsin. szellemét az Ecclesia semper reformanda jegyében terjeszti, következetesen ökumenikus. 1996-: Mo-on szerkesztik és adják ki.  88

Mildschütz 1977:515. - Szépfalusi 1980:165. - EH II:559.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.