Mór, 1984: város, Fejér m.: 1. plébánia a veszprémi, majd a székesfehérvári egyhm. bodajki esp. ker-ében. - 1193: Mour. 1332: már létezett. Tp-át Szt Kereszt tit-ra sztelték. A törökök 1526 u. elpusztították. Lakói 1695 e. ref-ok lettek. 1696: alapították újra, és a →kapucinusokra bízták. Mai Szentháromság-tp-a 1695: épült, org-ját (2/22 m/r, op. 1385.) 1907: a →Rieger gyár építette. Két harangját 1885: Peter Hilzer Wiener Neustadtban öntötte. Kegyurai 1880: a Lamberg és Luzsénszky családok. Anyanyelve 1880: ném., m. - Filiái 2001: Felsődobos, Nagyveleg. - Plébánosai: kapucinusok: 1776: Apollinarius, 1778: Chrysologus, 1780: Eleakarus, 1783: Engelmanus, 1785: Joannes Georgius, 1791: Agathangelus, 1793: Justus, 1794: Hospitius, 1796: Constantinus, 1798: Agnellus, 1799: Agathangelus, 1803: Lazarus, 1805: Primitivus, 1808: Anachitus, 1809: Agathangelus, 1811: Pelagius, 1821: Maurus, 1823: Domianus, 1829: Chrysologus, 1832: Gotthardus, 1844: Coelestinus, 1847: Ireneus, 1851: Rudolfus, 1854: Richardus, 1860: Carolus, 1864: Hieronymus, 1866: Carolus, 1868: Remigius, 1871: Antonius, 1875: Augustus, 1877: Ferdinandus, 1886: Vitalis, 1891: Emericus, Vitalis, 1894: Carolus, 1898: Pius, 1902: Casimirus, 1908: Veremundus, 1912: Bernardinus, 1916: Rogerius, 1919: Anastasius, 1924: Timoteus, 1928: Veremundus, 1931: Anastazius, 1937: Thury Timoteus, 1938: Anastazius, 1944: Tibortius; 1951-től egyhm-sek: Papp Kálmán, 1958: Kiss István, 1962: Knorr Aurél, 1975: Kiss János, 1986: Gévai László; 1989-től ismét kapucinusok: Sörédi Imre Lőrinc, 1991: Pintér István Alajos; 1998: Száraz László egyhm-s. A Zárdatp. önálló tp-igazgatóság lett. - Lakói 1940: 9062 r.k., 14 g.k., 6 g.kel., 231 ev., 658 ref., 150 izr., 2 egyéb vall., össz. 10.123; 1983: 10.072 r.k., össz. 13.336. - 1948: r.k. ált. isk-jában 904 tanuló; 1990: Árpádházi Szt Erzsébet R.K. Ált. Isk. nyílt. - Kat. sajtója 2000: Szőlőfürt, kiad. az egyhközs., szerk. Staudt Gábor, megj. havonta. - 2. kapucinus rendház és tp. 1695: alapította gr. Hochburg özvegye, Hartmann Johanna. Kegyurai leszármazottai, a Lamberg és Luzsénszky család volt a II. vh. végéig. 1881: új rházat építettek és a tp-ot toronnyal látták el. Az 1700-as években a rház tagjai végezték a Bakony és a Vértes közötti völgyben Tatáig 40 község lelkipásztori ellátását. 1950-89 őszéig szünetelt a rház. 1998: tp-igazgatóság lett, az első tp-ig. Pintér István Alajos OFMCap. - 3. Orgonaraktárában a plébtp. mellett 1992: 13 használaton kívül került orgonát őriztek: 1. (1/8 m/r) 1634: Joh. Weckerl a bécsi Burgkapelle számára építette, 1777: a pátyi plébtp-ba telepítették. - 2. (1/10 m/r) 1764: ismeretlen mester a zsámbéki, - 3. (1/4 m/r) 1764: F. Schwarz a szentgotthárdi, - 4. (1/5 m/r) 1778 e. ismeretlen mester a martonvásári plébtp., - 5. (1/6 m/r) 1790 k. ismeretlen mester a bpi Egyetemi tp., - 6. (1 m) 1810 k. vsz. Klügel a kemenessömjéni, - 7. (1/6 m/r) 1850 k. ismeretlen mester az egyházasdengelegi, - 8. (1/8 m/r) 1850: G. Dorner a karakói, - 9. (1/8 m/r) 1856: a bécsi J. Loyp a szári, - 10. (1 m) 1890 k. Peppert Nándor a sömjénmihályfai plébtp., - 11. (2/19 m/r) 1903: a →Rieger gyár a székesfehérvári szegyh., - 12. (1/6 m/r) 1910 k. az →Országh gyár a váchartyáni, - 13. (2/14 m/r) 1910: a →Rieger gyár a budakeszi plébtp. számára építette. **-So.F.

Gerecze II:302, 1153. - SZJN 1977:176. - Patay 1982. - MKA 1984:302. - Györffy II:343. - Erdei Ferenc-Stoffer Kálmán: Emlékfüzet a 300 é. móri kapucinus rend és a német nemzetiség tiszteletére. Mór, 1995. -MKH 1995:821. - Pintér István Alajos és Nagy László Tamás OFMCap közlése

Mór, Szt   →Mór(ic) és társai, Sztek

Mór, Szt (†584): apát. - Equicius római szenátor fia. 12 é. korában (Szt) Benedek tanítványa lett. Híres volt készséges, szinte vak engedelmességéről, mely legendája szerint csodákra tette képessé: egy fuldokló társa kimentésekor a vízen járt. Mikor Szt Benedek Monte Cassinóra vonult, ~t Subiaco apátjává tette; később néhány társával Galliába küldte. - Benedekkel együtt a házalók, lámpakészítők, mézeskalácsosok, rézművesek, szabók, vargák védősztje. Ü: jan. 15. **

Schütz I:61. - BS IX:217.

Mór, B., OSB (1000 k.-1070 k.): megyéspüspök. - Magyar szülőktől született. Szt István kir. uralkodása elején iskolás gyermek volt Szt Márton hegyén. Belépett a r-be, 1030 k. uo. apát. Ekkor történhetett a kir. és Szt Imre látogatása. 1036: pécsi mpp. 1046: a →pogánylázadások alatt nem esett bántódása (Szt →Gellért). Két pp-társával Székesfehérvárott megkoronázta I. Andrást (ur. 1046. IX-1060). 1055: tanúként aláírta a →tihanyi alapítólevelet. 1064 húsvétján Pécsett a hercegek kibékülése után Géza a koronát helyezte személyesen Salamon fejére, ~ pedig neki ajándékozta Zobor-hegyi Szt András remete ciliciumának egy darabját. Nem sokkal ezután, első magyar íróként, latinul megírta a két szt Zobor-hegyi remete, András és Benedek életrajzát. - Tiszt-ét a Szentszék 1848. VII. 22: hivatalosan is jóváhagyta, amit a mpp. 1849: hirdetett ki. Ü: okt. 4. vasárnapja, 1913-tól okt. 25. - Ikgr. 1849. X: Székely Bertalan festette a szegedi dóm kpnájának oltárképét ~ről. Szobra Pannonhalmán. →Szent Mór Gimnázium, Pápa, →Szent Mór Kollégium, Pécs **

Boldog M. ima- és énekfüzet. Pécs, 1932. - Szt M. emlékkv. Szerk. Vargha Damján. Uo., 1936. - Szt M. kv. Szerk. uő. Uo., 1936. - BS IX:213. - SzÉ 1984:727. - Puskely 1994:105.

Mór (11. sz.): megyéspüspök. - Szt Gellért mellett a csanádi kápt. isk. vez-je volt. Gellért vtsága után a kápt. választotta pp-ké. A MA-ban és Gamsnál 1048, a semat-ban 1046-53: csanádi mpp. Gellért ereklyéit Csanádra szállíttatta. I. András kir. támasza volt az ország belső békéjének megteremtésében. - Utóda 1056: Valterus. 88

Mendlik 1864:93. (1048: pp.) - Gams 1873:370. - Borovszky I:346. - Juhász I:83. - Schem. Csan. 1980:15. (2.)

Mór (14. sz.): megyéspüspök. - Gazteni főesp. a zenggi egyhm-ben, 1351. III. 23: korbáviai pp. Gamsnál ekkor ~ v. László a pp. A MA-ban széke 1360. XI. 28-1376. III. 8: üresnek jelzett, utóda itt (1361. II. 25.) 1373. III. 8: Colda Péter, Eubelnél 1360 k. László. T.E.

Gams 1873:399. (8.) - Eubel I:208.

Mór József (Celldömölk, Vas vm., 1908. febr. 10.-USA, 1988. jún. 20.): festő. - Gyermekkorát a dorogi bányatelepen élte. 1926: Esztergomban éretts., 1934: Bpen elvégezte az Iparműv. Főisk-t. Bányatelepi művelődési házak színpadi díszleteit készítette, a nemzetk. vásár kiállítóhelyeit díszítette, a Felvidék részleges visszacsatolásakor újságrajzoló. 1940: a MÁV Igazg. műszaki rajzolója, katona, majd hadifogoly. Hazatérte után felesége zalai birtokán élt. 1948: a tapolcai tp. festője, majd kb. 25 hazai tp. (köztük Bag, Bicske, Döbrököz, Értény, Iregszemcse, Istvánd, Kistarcsa, Lesencetomaj, Mátramindszent, Somogyvár, Szentjakabfa, Szőc, Sződ, Tengőd, Ugod) 60 nagyméretű fal- és mennyezetképét festette, de kiállítani nem engedték. 1965: Ny-ra távozott. A gráci közvágóhídon m. ökrös falképet festett. No-ba ment, 1967: az USA-ban Bryn Mawr-ben (Penn.) telepedett le, Philadelphiában tp-okat festett és képeket restaurált, majd a Kiss Art Company magánisk-ban festést tanított. 5 Árpád-házi szt képét festette meg. 1968: támogatójával, Tallós Móriccal közös kiáll-t rendezett. Metszetsorozatot készített a holdraszállás emlékére (az Űrrepülési Közp. tulajdona). 1970: az Árpád Akad. műv. főo., a Külf. M. Képzőműv. Világszöv. tagja. M. őstört. és mondai jeleneteivel 1977: Árpád-aranyérmet nyert. T.E.

Gyimesy Kásás-Könnyű 1977:89. - Somogyi 1982:245. - Bölöny VI:557.