🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > München
következő 🡲

München (No.): 1. →Bajorország tartományi fővárosa. - Az 1158: alapított Munichen város neve 3 kolostorra (Schäftlarn, Tegernsee, Benediktbeuern) és szerz-eire (monachus) utal. Akkori kápolnák helyén áll az 1170: említett Szt Péter és az 1271: alapított Szűz Mária- és Szentlélek-plébtp. A 19. sz-ig e 3 pléb. köré épültek a 14. sz: az ágostonosok, 1597: a jezsuiták, 1675: a teatinusok tp-ai. A jezsuita Szt Mihály-tp. a legnagyobb és legdíszesebb. - A 16-17. sz: ~ a kat. kultúra nagy közp-ja. Itt működött Orlando de →Lassus, híresek voltak a jezsuita isk-drámák, sok céh és társulat vallási élete virágzott. A 18. sz. első felében a meglévő tp-okat továbbékesítették, fölépült a Nep. Szt János- és a Szentháromság-tp. Az 5 nagy, 21 kisebb tp-mal, 44 kpnával, 16 ktorral, kb. 550 pappal és 400 szerznővel bíró ~t német Rómának is nevezték. 1900 u. a külső ker-ekben 30 új pléb-t, 15 lelkészséget alapítottak. - 1221: ferencesek, 1281: ágostonosok, 1284: klarisszák, a 16. sz: paulánusok és jezsuiták, 1601: kapucinusok, a 17. sz: kármeliták és teatinusok, a 18. sz: →hieronimiták; majd szervita és Erzsébet-apácák, angolkisasszonyok, szalézi nővérek telepedtek le ~ben. A 19. sz. végén az összes ktort feloszlatták, a 20. sz: lassan újjáéledtek. - Áll. egy-én a teol. fakultást 1472, egyh. egyetemi fakultását 1971: alapították. - A II. vh. utáni m. emigrációnak egyik közp-ja, ~ben működött a Szabad Eu. Rádió; 1996: 1,3 mill. lakosából kb. 240 ezer emigráns volt. - 2. →München és Freising érsekség. - 3. Kat. sajtója: 1946-49: M. Vándor (Ung. Wanderer), 1947-49: Kat. Élet, 1947-49: Iránytű, 1948-59: Belső Tájékoztató, 1948-71: Egyhközs. Értes., 1949-50(?): Kat. Magyar Diákok Szövetsége Értes., 1950-(?): Szózat, 1953-60: Pásztortűz, 1955-68: Pannonia Sacra, 1960-61: Őrszem, 1964-67: KMEM Informationen, 1964-: Pax Romana, 1967-68(?): Magyar Egyh. Tájékoztató, 1979(?)-90(?): Értes., 1980-91: Hírek a Kat. Magyar Egyetemi Mozgalom Életéből. **

LThK 1993. VII:526.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.