🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > macska
következő 🡲

macska, házi macska (lat. Felis catus): A macskafélék (Felidae) a ragadozók rendjének legfejlettebb családja. Karcsú, arányos testű, jól ugró, gyorsan és ügyesen mozgó állat, ujjain jár, karma visszahúzható. Nagy~ az →oroszlán, →tigris, →párduc, jaguár; közép- és kis~ a puma, hiúz, vad~. Különlegesnek számít színe szerint az egyszínű (fehér, fekete v. vörös) ~. A kevert, fekete-fehér ~ a cirmos. A háromszínű (fehér-fekete-vörös) ~ mindig nőstény, neve iromba (nyelvújítási szó az „irott otromba” összevonásából). - A ~ Egyiptom szt állata, a Szentírásban vsz. ezért nem szerepel. - Néprajz. A ~ az egyik leggyakoribb háziállat. Hasznosságát Eu-ban főként a fekete patkány behurcolása (11-13. sz.) után ismerték föl. A hagyományos népéletben elmaradhatatlan volt a háznál, olykor többet is tartottak a rágcsálók (egér, pocok, patkány) irtására. A városokban a ~ e szerepét a →környezetszennyezést növelő vegyi készítmények váltották föl. - Ikgr. Az →állatszimbolikában a fekete ~ az ördög szimbóluma. **

MNL III:477.


macska: a Mo-i állatvilágban két macskaféle ragadozó szerepel. A vadmacska (Felis silvestris) sokfelé előfordul a középhegységekben. Szereti a sűrű aljnövenyzetű, viszonylag zavartalan erdőket, éjszaka tevékeny, nappal csak ritkan látni. Egyedül jár, hím és nőstény csak a párosodás idején keresi egymást. Főként rágcsálókkal táplálkozik, de nyulat és madarakat is fog. Január-márciusban párzik, a nőstény április-májusban 2–5 kölyköt ellik. Kezdetben csupaszok, zárt szeműek, de gyorsan fejlődnek és 10–12 hetesen már vadásznak. A családok 5 hónapos korukban felbomlanak. A vad~ kereszteződhet a házi macskával. A kifejlett kandur tömege kb. 5 kg. Mo-on védett. – A másik ~féle a →hiúz. – Lásd MKL VIII:220. S.E.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.