🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > makkoltatás
következő 🡲

makkoltatás: a →disznó tölgy-, illetve bükkerdőkben ősszel és télen történő etetése →makkal. - A ~ Mo-on és a Balkán fszg-en volt szokásban. Másutt a fölszedett makkot szálláson etették. A futó ~ kevés makk esetén a napi etetés, a teljes ~ bőséges makktermésből a sertések hízlalása volt. A tölgymakk kb. 1/3-dal gazdaságosabb ~t biztosított, mint a bükkmakk. A ~t 2-4 hetes kukoricahízlalással szokták kiegészíteni, hogy ízesebb húst és zsírt nyerjenek. - A ~ 8-10 hétig tartott, utána, mert a sertések elteltek a makkal, fogyni kezdtek. A ~ fizikalag próbára tette az állatokat (mozogniuk kellett, hideg volt), ezért csak egészséges s már nem fiatal állatokat foghattak ilyen hízlalásra. - Mo-on úrbéri juttatás volt, mint a sertéshízlalás legolcsóbb formája. A →jobbágy disznót makkoltathatott a község határában levő földesúri erdőben csekély pénzbeli ellenszolgáltatásért, a községi erdőkben enélkül is.  **

Pallas XII:229. - Eckhart 1946:219.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.