mercedáriusok (a lat. merces, 'díj, váltságdíj' szóból) (lat. Ordo BMV de Mercede Redemptionis Captivorum Coelestis, OdeM), nolaszkóiak: eredetileg laikus lovagi közösség a muszlimok rabságába került keresztények kiváltására Dél-Spanyolországban és Észak-Afrikában. - Nolascói Szt Péter alapította, akit 1218. VIII. 1: éjszaka a Bold. Szűz látomásban buzdított fogolykiváltó rend alapítására. E látomás emlékét őrzi a Szűzanya →Fogolykiváltó Boldogasszony titulusa és ünnepe. - A ~ a →trinitáriusokhoz hasonlóan külön fog-at tettek a fogolykiváltásra, melyhez a váltságdíjat a belépők vagyonának eladásából, adományokból és koldulásból biztosították. A kiváltottakat ünnepélyes körmenetben vitték haza, és segítették életük újrakezdését. - 1317: a pap Rajmund Albertot vál. rfőnökké, aki a →koldulórendek mintájára klerikális renddé formálta a ~at. A 14. sz-ig Hispániában, D-Fro-ban és Szardínia szg-én, a 15. sz: a Nápolyi Kirságban és Szicíliában tevékenykedtek. A ~ kb. 100 ezer rabszolgát szabadítottak ki. - Egy mercedárius atya Kolumbuszt is elkísérte 2. útjára, s a 16. sz. elején Latin-Amerika lett a ~ fő ter-e. 1775: itt 112 konventban 2000; Eu-ban 116 konventban 2500 rtag volt. A →francia forradalom idején szinte teljesen kihaltak. A 19. sz. végén lelkipásztorkodó és tanító r-ként éledtek újjá. Sajátos ter-ük lett a szenvedélybetegek gondozása. - 2000: 150 házban kb. 500 rtag működik. **

DIP V:1219. - LThK 1993. VII:140.