mezőváros (lat. oppidum): 1848 előtt Magyarország városainak alsó rétegéhez tartozó település. - A ~ok a 13/14. sz: kezdtek kialakulni a népesebb falvakból, melyek földesuruknak fizetett összeg ellenében vásártartási jogot nyertek, később egy összegben fizethették a földesúri szolgáltatásokat. Földesuraik többnyire egyh. és világi nagyurak v. maga a kir., később a kir. kamara, ritkán köznemesek. A ~ok lakossága jobbágyállapotú. Mo-on (Erdéllyel és Szlavóniával) a 15. sz: 800-850 ~ról tudunk, a 15. sz. végén a jobbágyság 1/4-1/5-e élt a ~okban. - Az ígéretes ~i fejlődést visszavetette az 1490 u. kibontakozó nemesi-rendi reakció. Az 1492:47. tc. és más artikulusok kötelezték a földesurakat, hogy vegyék ki jobbágyaik terméséből a kilencedet, ami súlyosan érintette a ~ok lakóit, kik ezt megelőzőleg a földbért (census) egy összegben fizetvén nem érintkeztek a földesúri tisztekkel. A törv-ek megakadályozták az agrárpolgárság kifejlődését, s nem véletlen, hogy 1514: a parasztháború fő hordozói a ~ok lakói voltak. A parasztháborút megtorló törv-ek igyekeztek biztosítani a ~ok lakóinak jobbágyi állapotát. E városok lakói nem vehettek részt a r. ogy-eken, ami megkülönböztette őket a →szabad királyi városoktól. - A ~ok önkormányzata korlátozottabb, mint a szabad kir. és bányavárosoké. Mértéke nagy részben attól függött, milyen földesúr joghatósága alatt állt. Legkedvezőbb a kir. ~ok helyzete, viszonylag kedvező az egyh. földesúri ~oké, kedvezőtlenebb a világi földesurak ~aié. Egyes nagyobb, főként kir. ~ok önkormányzata hasonló volt a szabad kir. városokéhoz: volt közgyűlésük, külső és belső tanácsuk, de voltak a falvaktól alig különböző önkormányzatú ~ok is. A vagyonos, nagyobb ~okban gyakran a szőlőtermelés, nagyállattartás a vagyonosodás fő forrása. - A 16. sz: a ~ok a →reformáció közp-jai lettek. A török hadjáratok következtében a ~ok nagy része elnéptelenedett, mások, melyek a török kincstár házbirtokai lettek, erősen fejlődtek, s a távol élő földesúr hatalmától nagymértékben függetlenné váltak. A török kiűzése után ezek többsége visszakerült régi földesuraik kezére, s általában nem vált szabad kir. várossá. A 18. sz: a ~ok helyzete romlott, egy részük a jobbágyfalvak szintjére süllyedt vissza. Az 1820-as évektől a ~ok egy része megváltotta magát (pl. 1824: Nyíregyháza). 1848 u. a volt ~ok többsége község lett, kisebb részük rendezett tanácsú, néhány (pl. Miskolc) törvényhatósági joggal fölruházott város. B.A.

Eckhart 1946. - Szabó 1948. - Tanulmányok 1953. (Mályusz Elemér: A ~i fejlődés) - Bácskai Vera: M. ~ok a 14. sz-ban. Bp., 1965. - Szabó István: A kk. m. falu. Uo., 1969. - Csizmadia Andor-Kovács Kálmán-Asztalos László: M. áll- és jogtört. Uo., 1972.