miniatúra (a lat minianus, minium, 'cinóberrel festett' szóból): →kódex szövegét díszítő, festett kompozíció. - A szó a szöveg kiemelésére használt →míniumos (vörös) festék alkalmazására utal. Egyes sorokat ezzel írtak v. aláhúztak (→rubrika), ill. egy-egy betűt kifestve élénkítették a szöveget. A másolónak ki kellett hagynia a díszítés helyét, s a ~ készítője (miniátor) a kötőanyagos alapozásra színes festékkel v. arannyal kiemelt kezdőbetűt, →iniciálét festett, amely a kódexműv. legjellegzetesebb alkotása. A miniátor másik neve, az illuminator (a lat. lumen, 'világosság' szóból) arra utal, hogy a ~ rendeltetése a szöveg tartalmának képi magyarázata, megvilágítása. - Az ókortól a kv-nyomtatás föltalálásáig számtalan miniált kódex és kv. maradt ránk. Később a ~ mint önálló mű is megjelent táblaképeken, majd festményeken. A ~ stílusában és technikájával készült a →mértékikon. - A hagyomány őrzésének természetes törekvésén túl a ~fest. más műv-eknél erősebben igyekezett szabadulni a kötelező normáktól. A díszített kz-ok terjedésének nem voltak ter. határai, eljuthattak bárhová, kifejthették hatásukat, a ~festők előtt nyitva volt a kapu a régi pogány kultuszok felé is. A ~festészet jellegzetes alkotása Dioszkoridész (Nero cs. [ur. 54-68] korának orvosi szerzője) De materia medica c. munkájának bécsi kz-a. A szöveget illusztráló egyes képek (gyógynövények) mellett egész lapot kitöltő ábrázolások is vannak (pl. a szerző ideálportréja, ill. a kódex megrendelőjének, Juliana Anicia bizánci hgnőnek az ábrázolása: trónszéken ül merev derékkal, mögötte a nagylelkűség és okosság allegóriái, ezek egyike leereszkedően szemléli az egyik géniuszt, mely tolakodóan a hgnő lábait akarja megcsókolni (=a művészetek hálája), miközben egy másik géniusz kv-et tart eléje). - A ~val díszített bibliakéziratok közül a calabriai Rossanóban 1879: fölfedezett ún. Codex Rossanensis szövegét ezüst betűkkel írták a bíborszínű lapokra, iniciálékkal. A festő elkészítette az evangélisták képeit, készített díszoldalakat, krisztológiai képciklust, mely 2 sávban helyezkedik el, az alsó sávot mindig ósz-i próféták (a képeken Dávid és Mózes is közéjük tartozik) alakjai töltik ki. A próf-k mintegy a szövegkolumnák mögött állnak, és mintha ambóról mutatnának a fölöttük levő úsz-i szövegre, mint írásaik beteljesedésére. A képek szinte drámai színházzá alakulnak a ~kon, különösen a Krisztus Pilátus előtt képen. - A Codex Sinopensis (Paris, Bibl. Nat., gr. 1286) néhány lapja maradt meg, össz. 5 ~val. Keletkezési helye Szíria, Antiochia környéke. - A Genesis Vindobonensis (Bécsi Genezis) ~i nem egy kéz munkái. A kz. eredetileg kb. 200 ~t tartalmazhatott, ezekből néhány megmaradt. Az egyik festő kiválóan ismerte az udvari környezetet, amit a József és Putifárné tört. ábrázolása mutat. A kódex képtradícióján a késői zsidó haggada, de a késő antik hatása is érezhető (félmeztelen forrásnimfa). Keletkezési helye Konstantinápoly lehetett - A Rabbúla-kódex (Firenze, Bibl. Laurentiana) 586 k. készült Észak-Mezopotámiában. 7 egész oldalas ~ja között Euszébiosz kánontáblája gazdag ornamentális díszítésű, két oldalán ó- és úsz-i jelenetek. - A lapszéli miniatúrákkal új irányzat jelentkezik, mely már független a hellénizmus örökségétől. Ez a függetlenedés még jellemzőbb a kopt ~ra. - A ~ tört-ében a fr. gótika vezető szerepet játszott. IX. (Szt) Lajos kir. (ur. 1226-70) Zsoltáros kv-ének ~i jól mutatják a gótikus ábrázoló műv. csoportkompozíciós törekvéseit. A miniátorok eleinte ktorokban működtek, majd világi céhekbe tömörültek. A 14. sz. legkiemelkedőbb mestere J. Pucelle párizsi miniátor, V. Fülöp (ur. 1316-22) breviáriumának illusztrátora, stílusa az eu. könyvfest-re is hatott. - V. Károly kir. (ur. 1364-80) fivére, Jean de Berry hg. nagy műgyűjtő volt, sok miniátort dolgoztatott. J. de Hesdint, a Grandes Heures du Duc de Berry festőjét csak a Limbourg testvérek múlták felül (Trés Riches Heures du Duc de Berry), →hónapképeik a késő gótikus kv-fest. csúcsát jelentik. - 1450 u. a miniatúrafestészetnek már a reneszánsz felé hajló nagy mestere J. Fouquet (1420 k.-1481 k.), akinek Chantillyben, a Musée Condéban található sorozata egyszerre jelenti a gótika végét és a reneszánsz kezdetét (Livre d'Heures d'Étienne Chevalier). Sz.V.

Csapodyné Gárdonyi Klára: Eu. kódexfestő műv. Bp., 1981. - Onasch 1981:265. - Török Gyöngyi: Kódexek a kk. Mo-on. Uo., 1985. - Vanyó 1988.