misericordia (lat.): 1. →irgalmasság. - 2. támla a kóruspadok felhajtott ülésén a karban zsolozsmázó szerzetesek vagy kanonokok kímélésére nagyböjt idején, amikor a zsoltárokat nem ülve, hanem állva kellett mondaniuk. Fából készült, olykor művészi faragással. M.M.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.