🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > mák
következő 🡲

mák, kerti mák (lat. papaver somniferum): a mákfélék családjába tartozó, egynyári növény. - 1-1,5 m magas száron 4 szirmú virága gömbölyű vagy tojásdad ~fejben hozza fehér, szürke, kékesfekete aprómagvas termését. Méregtartalmú gazd. és gyógyszeralapanyag, jól száradó olajat ütnek belőle. Tésztás eledelek ízesítője. - A megsebzett ~fejből sarjadt tej a levegőn megkeményedve az egyik legősibb orvosság (afium, laudanum, meconium, →opium). A muszlimok az alkoholtilalom miatt a ~ot izgató és részegítőszerként használják. - Az éretlen, szárított ~fej 0,25 % morfiumot és 0,15 % narkotint tartalmaz (→kábítószer). Az érett ~fejben a morfiumtartalom 2%-ot is elér. A fehér ~ gyógyszeralapanyag, de narkotikum nincs benne. - A →karácsonyi asztal egyik eledele mákosguba, mákostészta, kalács (beigli) formájában. Termékenység-, gazdagság-szimbólum, apró, megszámlálhatatlan szemeivel a végtelenség jelképe. →növényszimbolika - Altató- és nyugtatószerként használták (kisgyermekeknek). Rontáselhárító hatást is tulajdonítottak a ~nak, mert úgy vélték, az ártó lénynek szemenként föl kell szednie a szétszórt ~ot, mielőtt megkezdi működését. **

Pallas XII:222. - MN III:508. - Bálint 1989:69.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.