🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > mérésügy
következő 🡲

mérésügy: a →mértékek egészére, egységesítésére, hitelesítésére, a →mérés ellenőrzésére vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. - Már az ókori műveltségekben kialakult. Hazánkban az uralkodó és a törvényhatóságok végezték törv-ek, rendeletek útján. Szt István indította útnak a kir. hossz- (öl stb.) és föld- (hold stb.) mértékek és rendszerük megállapításával és etalonizálásával. 1405: Zsigmond törv-e a keresk. mértékeket (rőf, icce, font stb.) akarta országosan egységesíteni, a budai mértékeket tüntetvén ki. Elterjedését azonban a török hódítás megakadályozta. Helyébe 1651: a pozsonyi mértékeket léptette a törv. Ez maradt országos mértéknek a 19. sz. közepéig, de csak a hiv. ter-eken tudták érvényesíteni, az ált. köznapi gyakorlat a helyileg kialakult mértékeket használta, amíg az abszolutizmus (1849-60) idején cs. parancs a bécsi mértékeket vezettette be Mo-on is. Ezt váltotta föl az 1874:8. tc. méter(kg)-rendszere, amely ténylegesen országosan egyesítette a mértékeket. A köznapi gyakorlatban ezt használjuk ma is. A ~ szervezetileg kezdetben a városokhoz, vm-khez tartozott, csak 1729: kapott orsz. gazdát a helytartótanácsban, és az említett métertörv. elrendelte áll. központi mértékhitelesítő biz. és hiv-ainak fölállításáig az küszködött vele. Ma kirendeltségei segítségével az Orsz. ~i Hiv. irányítja. B.I.

Fej-ek a m. ~ tört-éből. Bp., 1959. - Bogdán 1978; 1987; 1990. - Bogdán kz. 1991.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.