🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > műemlékvédelem
következő 🡲

műemlékvédelem: a →műemlék szervezett védelme, eredeti formájában való megóvása, helyreállítása és megőrzése. - 1. A modern ~ a vallásos áhítat helyeiről (→katakomba, →templom, →kegyhely, →keresztút, →útmenti kereszt) való gondoskodásból nőtt ki. A 4. sz: a vértanúk tiszt-e indította el a földalatti Róma föltárását. A ~ ezen formája az épület (minden más tárgy) ker. tartalmához kapcsolódik. Eu-ban a ~ tárgya legalább 60 %-ban ker. műalkotás. -

2. A világi ~ megszületését →Pompei föltárásához (1748) kötik, mely egyben a sajátosan vett →régészet indulásának időpontja is. A 18-19. sz: a nemz. múlt felé forduló romantika erősítette a régiség értékének elismerését, megőrzésének igényét. Párhuzamosan megkezdődött a hasonló forrásokból táplálkozó közgyűjt-ek, múz-ok tervszerű kifejlesztése is. - Az első ~i szervezetet, a Sopraintendenzát (Felügyelőség) 1819: Pacca bíb. alapította az Egyh. Államban. Ezt követte 1830: Fro., 1850: Au., 1872: Mo. Az eu. államok után a 20. sz: a ~ az egész világon megszerveződött. A 19. sz: a ~ csak az antik és kk. épületekkel foglalkozott, majd kiterjedt a kortárs alkotásokra és a népi építészetre is. 2003: magában foglalja a közvetlen környezet, az épületegyüttesek, tört. városmagok és a város- és faluképek védelmét, feladatkörébe tartozik a társműv-ek, sőt a berendezések köre is. A 19. sz. purista módszerei után a 20. sz: a tört. hitelesség és az anyagában is megtartott eredetiség megóvása vált irányadóvá. Ennek megfelelően fejlődött ki a védelmi munkák módszerének hármas egysége (kutatás-tervezés-kivitelezés). A korábbi nemzeti kereteket kitágította a nemzetk. együttműködés (ICOMOS). -

3. Mo-on a ~ szellemi előkészítői kat. papok voltak. A szellemi mozgalom atyja →Rómer Flóris OSB, sok emlékünk, így a nagyvázsonyi vár, a Balaton környéki templomromok leírója. →Schőnwizner István SJ a római emlékek kutatója. A hazai műemlékek nagy pártfogója →Ipolyi Arnold nagyváradi pp. - Az első ~i munkákat a Zentralkomission végeztette. 1872: elkészült a műemlékek első nem hivatalos összeírása és megalakult a Műemlékek Ideigl. Biz-a. Az 1881:39. tc., az első műemléki törv. a magántulajdonban levő műemlékek védelmére nem volt képes. 1881: alakult meg a Műemlékek Orsz. Biz-a (MOB). - A m. ~ első eredményei: 1863: soproni Szt Mihály-tp., 1867: pannonhalmi mon-együttes (Storno Ferenc vezetésével), 1865: lébényi tp., (Essenwein vezetésével), 1868: Vajdahunyad vára, 1871: visegrádi lakótorony, 1878: a pécsi és kassai dóm, majd a garamszentbenedeki, ócsai, gyöngyöspatai, jáki tp., a veszprémi és győri szegyh. E helyreállításokat az Eu-szerte elfogadott historizáló építészet sugallta, mely eltávolított mindent, ami nem illett bele egy mesterségesen elgondolt stílustisztaságba. A stílus ugyanis sohasem vegytisztán jelentkezik, hanem az épület magán viseli több kor keze nyomát, amit nem szabad letörölni. Részben még e szellem hatása alatt dolgozott →Schulek Frigyes, a budavári Nagyboldogasszony-, a jáki, kisszebeni, csütörtökhelyi tp. és a lőcsei városháza újjáépítője. A 20. sz. elején született a felfogás, mely szerint a műemléket építőinek szellemében, ránk maradt formájában, hozzáépítés és csonkítás nélkül, a későbbi korok hozzáadásával, berendezésével együtt kell fenntartani, új műemléket építeni nem szabad. →Lux Kálmán már e szellemben állította helyre a rá bízott épületeket: óbudai cella trichora; kolozsvári ferences ktor (1902); türjei prépság (1920); margitszigeti romok feltárása és megóvása, feldebrői tp. feltárása és megóvása (1923); margitszigeti kpna helyreállítása (1931); zsámbéki tp-rom megóvása (1932); belvárosi főplébtp. felújítása (1933); esztergomi kir. palota feltárása és megóvása (1934-38); deáki tp. felújítása (1941); a bpi Rókus-tp. felújítása, új kapuzat (1945). - 1934: →Gerevich Tibor egyetemi tanár, művészettörténész, akadémikus lett a MOB elnöke, aki kidolgozta a feltárások alapelveit. Nevéhez fűződik az antik Savaria romjainak, a visegrádi kir. palotának (Schulek János vezetésével), a feldebrői tp. képeinek a föltárása, a sümegi Maulbertsch-freskók felújítása. - →Lepold Antal esztergomi knk., művészettörténész az Esztergom Évlapjaiban 1934: kimutatta, hogy az esztergomi várhegy a 10. sz-tól a 13. sz. közepéig kir. lakhely, a palotát nem É-on, hanem D-en, a Lipót-bástya körül kell keresni, ahol hamarosan megtalálták. - Az 1949:13. tc. a műemlékeket a nemzet kulturális értékének, feltétlenül megőrzendő örökségének mondta ki. 1957: létrejött az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF), megalakult a Bpi Műemlékfelügyelőség, elindult a ~ c. évnegyedes folyóirat (szerk. Gerő László c. egy. tanár). Az 1964:3. tc. a ~et az építésügyi igazgatás körébe utalta. - 2003: a ~ alapelve a történeti hitelesség. A műemlék építészeti formába öntött társadalomtört. dokumentum, a létrehozó társad. fejlettségi fokának kifejezője. A ~ feladata, hogy Mo. tört-ének kiemelkedő jelentőségű emlékeit kutassa és helyreállítva átadja a jövőnek. A kötelező munkarend: tört. anyaggyűjtés, a műemlék tört. föltárása ásatással, falkutatás, ezek alapján tervezés, végül a műemléki értékek megtartását biztosító tevékenység. - A mo-i műemlékek több mint fele egyh. épület. Az egyh. képzőművészet irányítását és az egyh. műemlékek képviseletét a MKPK megbízásából 1967 óta az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács végzi; a mpp-öt egyházművészeti biz. segíti. Munkájukhoz összefoglaló (műv., műszaki és jogi) eligazítást ad Levárdy Ferenc-Arató Miklós: Egyh. épületek és műtárgyak gondozása (1971) c. kv-e. **

Forster Gyula br.: A műemlékek védelme a m. és a külf. törv-hozásban. Uo., 1906. -: Az MTA és a műemlékek védelme. Uo., 1928. - Erdőssy 1983.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.