🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagyfalu
következő 🡲

Nagyfalu, v. Árva vm.   →Árvanagyfalu

Nagyfalu, Szilágynagyfalu (Nusfalău, v. Kraszna vm., Ro.): egykori pálos monostor. - A községen kívül DNy-ra, a Berettyó jobboldali teraszán téglatörmelék jelzi az egykori mon-t. 1413: losonczi Bánffy Dénes fiai, György és László alapították a Bold. Szűz tiszt-ére. Ellátták szántófölddel és erdővel. 1416: Mihály OFM rájuk hagyta 23 holdnyi birtokát, 1 malomhelyet, 2 szőlőt, Valkón 1 házat. 1460: a Kraszna folyón is kaptak egy malomhelyet, s Zovány mellett is volt malmuk a Berettyón. Somlyói Báthori István a mon-nak adta a DK felé fekvő Maron falut, János kir. (ur. 1526-40) 1530: azt megerősítette. 1556: az alapítók utódai, a Bánffy család tagjai a mon. erőszakos lebontásához fogtak, s anyagából megépítették ~i kastélyukat. 1563: Péter generális perjel elrendelte a klastrom elhagyását és a romos mon-t 2 malmukkal elzálogosították somlói Báthori Istvánnak és Kristófnak. 1565: János Zsigmond fejed. (ur. 1559-71) Bánffy Istvánt iktatta birtokába. Lehetséges, hogy a Báthoriak fejedsége idején (1571-1602) a ktori élet egy időre helyreállt, mert 1593: a ~i remeték átvettek végrendeletileg rájuk hagyott 200 Ft-ot. Okl-ei elpusztultak. H.F.

Petri I:617. - DAP I:1. - Entz 1996:79, 475.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.