Nikodémus (gör. 'aki a néppel győz'): a →farizeusok közé tartozó tekintélyes zsidó Jeruzsálemben, a →főtanács tagja. - Szt János elmondja, hogy Jézus nyilvános működésének elején, éjnek idején fölkereste Jézust, akiben csodái alapján egyelőre Isten küldöttét ismerte föl. Jézus válaszul az újjászületésről (→keresztség), Isten megváltó szeretetéről, saját kereszthaláláról beszélt neki (Jn 3,1-21). - Amikor a főtanács mint hamis prófétát el akarta fogatni Jézust, ~ a jogszerűségre emlékeztette tanácsostársait: „Elítél-e a törvényünk valakit anélkül, hogy meghallgatták volna és meggyőződtek volna róla, mit tett?” (Jn 7,51) - Miután Jézus meghalt a kereszten, ~ hozta az illatszereket, és Arimateai Józseffel ketten levették Jézus testét, gyolcsba göngyölték és József sírjába eltemették. E temetés miatt nem vehettek részt a húsvéti vacsorán, mert tisztátalanná váltak, de tettük nemcsak az irgalmasság gyakorlása, hanem hitvallás volt a Názáreti Jézus, a Krisztus mellett (19,38-42). - Ikgr. A Jézussal beszélgető ~t olykor úgy is ábrázolták, hogy Jézus és ~ balján Mózes a rézkígyóval, jobbján a kereszt látható Jn 3,13-15-re utalva: „miként Mózes fölemelte a rézkígyót a pusztában, úgy kell fölemeltetnie az Emberfiának”. Arimateai Józseffel együtt a →levétel a keresztről és a →Jézus sírbatétele képek alakja. **

BS IX:905. - Kirschbaum III:323.