🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > Názáret
következő 🡲

Názáret, Nasrat (arám, 'őrködő asszony'), Nazara (gör.), en-Naszira (arab): az →angyali üdvözlet és Jézus gyermekkorának és rejtett életének (Lk 2,39.51; Mt 2,23) helye. Az első ker-eket ~ről →názáretieknek nevezték. - 1. A Szentírásban. A ~i Jézus megszólításban (vö. Mt 26.71; Mk 1.24; 10.47; 14.67; 16.6; Lk 4.34; 24.19) prófétai jövendölések teljesedtek be (vö. Mt 2,23; Iz 11,1; Jer 23,5; 33,15; Ez 17,22; Zak 3,8). A kereszt feliratán is szerepel: →INRI. - József és Mária ~ből indult Betlehembe a népszámlálásra (vö. Lk 2,4); majd Egyiptomból visszatérve ~ben telepedtek le (vö. Mt 2,23). Jézus ~ zsinagógájában nyilatkoztatta ki küldetését: „Az Úr lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” (Lk 4,18-19). -

2. Tört. A régi ~ a Dzsebel-en-Nebi Szain DK-i nyúlványához simult, 350 m-rel a tenger szintje, 100 m-rel a Jezreel-fennsík fölött, mellyel patakvölgy köti össze. A Via Maris főútvonal ~től kb. 10 km-re K-re húzódott, a Tábor hegyének Ny-i lábánál. - A Kr. e. 3. évezredtől lakott hely, de nevét csak az ÚSz és Kr. u. 3. sz. források említik. Jézus korában kis helység, soha nem játszott komoly pol. szerepet; az evangélisták révén mégis mint város vált ismertté (Mt 2, 23; Lk 1,26; 4,29). Jézust „Názáretinek” nevezi Mt 2,23; 26,71, Jn 18,5-7; 19,19; ApCsel 2,22; 3,6. - Mivel az ÓSz és antik szerzők nem említik, a 19. sz: néhány kritikus arra következtetett, hogy ~ nem is létezett. Az Angyali Üdvözlet-tp. körüli ásatások (1895, 1927) azonban az evangélistákat igazolták. Kiderült, hogy ~ már a kőkorszakban létezett. A középső bronzkorból (Kr. e. 18-17. sz.) 2 sziklasírt, a Szt József-tp. környékén 1907-08: 12 sziklába vágott gabonatároló üreget (silót), a vaskori korsócserepek mellett a Kr. e. 900-tól Kr. u. 600-ig terjedő időszakból való korsó-, mécses-, cserép- és pohárleleteket találtak. - A →zsidó háborúban ~ vsz. elpusztult. A 3-4. sz: kis faluként említik. A Piacenzai Zarándok által 570: említett Angyali Üdvözlet-tp. a 7. sz: elpusztult, amikor II. Koszroesz perzsa kir. 614: seregeivel betört Palesztinába. A Tibériásban, Galilea hegyei közt, ~ben élő zsidók csatlakoztak hozzá, és segítettek a perzsáknak a tp-ok lerombolásában és a ker-ek meggyilkolásában. 615: Hérakliusz cs. legyőzte a perzsákat, és 629-630: súlyos bosszút állt a palesztinai zsidókon. - A 11. sz. elején (→keresztes háborúk) új tp. épült; s ~ Bét Seáni pp. székhelye lett. 1263: Bibars szultán elpusztította ~et, csak 1620: telepedtek meg újra ~ben a ferencesek, 1730: már tp-uk volt. 1948: Izrael meghódította, de ~ ker-arab város maradt. -

3. Az Angyali Üdvözlet-tp. 1954: amikor a régi tp-ot lebontották, a régészek 4 tp. maradványait találták meg. Az elsőt (2. sz.) egy régi település lakóháza fölé építették, ami azt bizonyítja, hogy valóban itt állhatott Mária szüleinek a háza, az egyik sziklabarlang fölé építve. ~ben még 1980 k. is voltak olyan lakások, amelyek a sziklaoldalba épített kicsi, lapostetejű házacskából és mögötte a sziklába vágott barlangból álltak. Ilyen lehetett az a ház is, melyben Mária élt, s a lat. hagyomány a sziklabarlangot tartja az Üdvözlet helyének. - A 11. sz: a keresztesek megtalálták a tp. romjait, és rövid idő alatt újat emeltek a helyére. 1955: ennek alapfalait is föltárták. A bazilika magába zárta a régi tp. romjait. - 1960-69: fölépült az Angyali Üdvözlet (Annuntiatio)-baz., s ~ újra fontos zarándokhely lett. Az ol. Giovanni Muzio tervei alapján épült, hatalmas négyszög alaprajzú épület egy felső és egy altemplomot foglal magába. A kupolája fölé kőből kiképzett lanterna 57 m magas, a völgy legmagasabb pontja. Tőle balra áll a ferencesek ktora, bal sarkán a Szt József-tp. („Szt József-műhelye”). - Az Angyali Üdvözlet-baz-ban látható →Moldován (Kolozsváry) István Magyarok Nagyasszonya-mozaikja (1967). -

4. Mária kútja. Palesztina csapadékviszonyai miatt a forrásvíz életfontosságú, így a régi települések helymeghatározásánál csalhatatlan támpontot jelentenek a kutak és a források. A régi ~ben a völgykatlan K-i peremén volt az egyetlen forrás, a legrégibb kút. Ehhez járt a Szentcsalád is vízért; neve a 11. sz. óta Mária kútja. 1993: a forrás vize a Tibériás felé vivő út mentén lévő kútba folyt. Közelében áll az ort. gör-ök Gábriel-tp-a, melyből az É-i oldalon 6 lépcső vezet le egy kivájt üregbe. E kriptában az oltár mögött egy kút van, amelybe a közeli forrásból vezették be a vizet. A kutat fedő köralakú márványlapon a gör. felirat: Üdvözlégy, Mária, az Úr van teveled! - Az ort. görögök a →Jakab ősevangélium alapján e kutat tartják az angyali üdvözlet helyének. - 5. Lakossága 1969: 33.000; 1990: 60.000. **

Kroll 1993:112.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.