🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > nagyvezír
következő 🡲

nagyvezír (tör. bas-vekil), 1380 k.-1918. okt. 30.: katonai és politikai főméltóság az Oszmán Birodalomban. - II. Mohamed szultán (ur. 1444-46, 1451-81) óta főminiszter, a szultán helyettese, a hadak főparancsnoka, a →diván elnöke. A szultán pecsétgyűrűje őreként a szultán nevében a ~ adta ki a fermánokat. 1654: Magas Portának nevezett hivatalos székhelyet kapott, mely a birod. valóságos közigazg. közp-ja volt. A 19. sz: a ~ elnökölt a min-tanácsban. 1908: megkapta a miniszteri kinevezések jogát. A mudroszi fegyverszüneti egyezménnyel (a török Trianonnal) e tisztséget megszüntették. 88

Lázár 1890.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.