🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > nemiség
következő 🡲

nemiség, szexualitás: az Istentől férfinak és nőnek teremtett →ember adottsága. - A nemi különbözőség a teremtő Isten akarata, aki „az embert saját képmására, az Isten képmására teremtette, férfinak és nőnek teremtette őket” (Ter 1,27). A →férfi és a →nő Isten végtelen tökéletességének egymástól eltérő véges mása, és a kettő együtt tökéletesebben tükrözi Isten végtelen tökéletességét, mint a férfi v. nő önmagában. Különbözőségükben és termékeny kapcsolatukban a szentháromságos élet bensőségének tükörképét láthatjuk. Ez az istenakarta ~ természeténél fogva jó, mert „Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott” (Ter 1,31). Ezért ha az ember nemi adottságát s a Teremtő szándéka szerint használja, annak is jónak kell lennie (→házasság, →szüzesség, →cölibátus). - A bűn a ~ terén (éppúgy mint másutt is) nem magában a tevékenységben van, hanem abban, hogy az a cselekedet a maga konkrétságában ellenkezik az →erkölcsi renddel, melyet az értelem az ember test-lélek teljességének valóságából, a természet és a termfölötti kapcsolatából fölismerhet („az ember cselekedeteiben az a bűn, ami az értelem ellen van”: Aquinói Szt Tamás, S.Th. 2,2 q.). A nemi ösztön ingerei, mint a teremtés valóságához tartozó megnyilatkozások önmagukban nem lehetnek rosszak. Követése is csak abban az esetben rossz, ha az erkölcsi renddel ellenkezik (→hatodik parancsolat, →kilencedik paracsolat). - A ~ megnyilvánulásai a szexus, →érosz, filia, →agapé. Érosznak mondják azt az ösztönös érzéki szeretetet, mely a másik testi-lelki tulajdonságaira vonatkozik, és a lelkieket erősen hangsúlyozva ragaszkodik a másikhoz, mert tetszik neki. A szexus az érosz különös kifejezése és fokozása, melynél a ffi és nő testi különbözősége kerül előtérbe. A filia a →személynek szóló szeretet, mely a másnemű felet nem azért keresi, hogy tőle kapjon, hanem hogy adhasson neki valamit önmagából. Az agapé ugyanennek a szeretetnek az Istennel és Istenért megélt változata. - A ~hez hozzátartozik a →szemérem, hiánya megöli a testi kapcsolat személyességét, csak két emberre tartozó misztériumát; torzulása az álszemérem, mely álszentté és prűddé tesz. - A teremtésben kapott ~ rendezettsége a →test és lélek harmóniájában nyilvánult meg. Ezt zavarta meg a →bűnbeesés, mely az embert kiszolgáltatta ösztöneinek, a lehetőségnek, hogy a szexuális gyönyört minden más figyelmen kívül hagyásával keresse. - A szexuális ösztön a megváltott ember életrendjében sem magától rendezett. A szexualitás beleillesztése a teljes szeretet-rendbe feladat, melyet az embernek magának kell elvégeznie. Az állat nemi tevékenységétől eltérően az emberének erkölcsi jellege van. „Itt nemcsak tisztán fizikai és biológiai törvényekről van szó, melyeknek az értelmetlen lény és a vak erők szükségszerűen engedelmeskednek, hanem olyan törvényekről, melyeknek megtartása és hatása az ember szabad elhatározására és közreműködésére van bízva” (XII. Pius, UG 1046). - Az ÚSz szerint a házastársak egy testté válása isteni akarat (Mt 19,5;. Ef 5,31), mely Szt Pál szerint kötelesség is lehet (1Kor 7,3). Az ap. ugyan többre értékeli az Istennek szentelt nőtlenséget v. szüzességet, de nem tartja bűnnek a házaséletet (1Kor 7,8; 1Tim 2,15); sőt Szt Pál szerint a ffi és nő nemi kapcsolata a szentségi házasságban Krisztus egyh-hoz való kapcsolatának képe. („Nagy titok ez, én Krisztusra és az Egyh-ra vonatkoztatom”, Ef 5,32). - Egyes dualista irányzatok (paulikiánusok, bogumilok, katarok, albigensek, valdiak) a ~ minden cselekedetét bűnnek tartották. Luthernél is fölmerül a felfogás, hogy minden nemi cselekedet még a házasságban is bűnös. Megnyilatkozása tovább hatott az ang. puritanizmusban: a szexualitást mint ilyent alacsonyabbrendűnek tartják, s ezért kifelé tagadni, ill. álcázni kell sokféle módon. - Az Egyh-nak mindkettő, a szabadosság és a ~ megvetése ellen is védekeznie kellett. Az ókorban a féktelenség csábítása látszott veszedelmesebbnek. Nem csodálkozhatunk azon, hogy egyes ker. írók ennek kivédésekor a szigor felé hajlottak, de 477: a toledói, 563: a bragai, 1139: a II. lateráni zsin. elitélte azokat, akik teljesen elvetették a ~et, s a házasságot is. - A személyiséget meghatározó ~et nem lehet sem az átszellemült szeretetre, sem a puszta testiségre leszűkíteni. Férfi v. női mivoltunk elfogadása egész életünk feladata. A ~ személyes integrálása a kisgyermeknél kezdődik testének megismerésével; problémává lesz a serdülés erotikus kapcsolataiban és ösztönös élményeiben; s abban a folyamatban bontakozik ki, amelyben a partneri szeretet-képesség az emberi érettség bizonyítója lesz, vagyis amikor a szeretet a teljes felnőtt korban, a házasságban és a bensőséges egyesülésben eléri csúcspontját; s végül az öregedés elfogadása a ~ területén is új feladat. - Bár az egyes életszakaszokban az eltévelyedések különféle veszedelmei előfordulhatnak (önzésben, exhibicionizmusban és narcizmusban) és a ~hez kapcsolódhat bűn, a ~ mégis Isten jó ajándéka. B.J.-**

Hörmann 1976:629. - FC - Schütz 1993:276.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.