nemzetiségi törvény, 1868:44. törvény: a Magyar Királyság egyik alaptörvénye. - A m. országgyűlés br. Eötvös József vallás- és közokt. min. (1867. II. 20-1871. II. 2.) kezdeményezésére alkotta. Ferenc József (ur. 1848-1916) 1868. XII. 6: írta alá, XII. 7: az ogy. mindkét házában kihirdették. - 1.§ Az áll. nyelve a m., de a törv-ek az orsz-ban lakó minden más nemzetiség nyelvén hiteles ford-ban kiadandók. - 2.§ A tvhat. jegyzőkv-eket m-ul vezetik, de midazon nyelven is vezethetik, amelyet a tvhat. képviselők 1/5-e óhajt. - 3.§ A tvhat. gyűléseken a szólásra jogosultak anyanyelvükön beszélhetnek. - 4.§ A tvhat. és a kormányzat kapcsolatának nyelve a m., de hasábosan azon nyelvek bármelyikét használhatja, amelyeken a jegyzőkv-et vezetik. - 5/6.§ A belső ügyvitel nyelve a m., de a tisztviselők azon nyelveket is használhatják (a hivatalos érintkezésben is), amelyen a tvhat. jegyzőkv-eket vezetik. - 7/9.§ A kihallgatott községe bírósága előtt anyanyelvét, más közs. bírósága előtt ezen közs. ügykezelési v. jegyzőkv-vezetési nyelvét használhatja. A bíró a panasz v. kérelem nyelvén intézi az ügyet, kihallgatást a kihallgatott nyelvén végez. - 10.§ Az egy. bíróságok maguk határozzák meg ügykezelési nyelvüket. - 11.§ A telekkönyvi hivataloknál az illető törv-szék ügykezelési nyelve használandó. - 12.§ Föllebezett perekben az ítélet nyelve m., de a végzést azon a nyelven adják ki, amelyiken a fél kívánja. - 13.§ Az áll. bíróság nyelve m. - 14/15.§ Az egyh. ügyintézés, anyakönyvvezetés, isk. okt., tanácskozás nyelvét az egyh-ak maguk határozzák meg, de jegyzőkv-eiket m-ra is le kell fordítani. - 16.§ A kormányzathoz írt beadványaikat kéthasábosan m-ul is kell készíteni. - 17.§ Az akad. képzésig az okt. anyanyelven történik. - 18.§ A közép- és felső tanodákban, ahol több nyelvet használnak, mindegyik nyelven nyelv és irod. tanszéket állítanak. - 19.§ Az egy-en az előadási nyelv a m., de az orsz-ban használt nyelveknek tanszéket állítanak. - 20/24.§ A közs-ek maguk választják meg ügyvitelük nyelvét, a tisztviselőknek az éritkezésben azon nyelvet kell használni; hivatali beadványaikban a m. mellett a helyi nyelvet is használniuk kell, a polgárok minden beadványukat anyanyelvükön írhatják, közs. és egyh. gyűléseiken anyanyelvüket szabadon használhatják. - 25.§ A nem m-ul érkezett beadványokra a m. mellett azon a nyelven is válaszolni kell. - 26.§ Egyh-nak, közs-nek, társulásnak és magánosnak joga anyanyelvén alsó, közép- és felső isk-t alapítani, fönntartani. Ezen intézmények az államival egyenrangúak, azokra a szakminiszter fölügyel. - 27/28.§ Hivatalok betöltésénél a személyes képesség az irányadó, a korábbi rendeletek hatályukat vesztik. - 29.§ E törv. Horvát-Szlavóniára, Dalmáciára nem vonatkozik. - A ~ biztosította a m. áll. minden polgárának nemzetiségére való tekintet nélküli egyenjogúságát, a nem m. anyanyelvűek nyelvhasználati szabadságát. E korban csupán a ném-fr-olasz-rétoromán lakosságú Svájc szabályozta a nemzetiségi jogokat, de a m. ~nél korlátozottabban. A m. áll. a ~nyel elismerte a nemzetiségek létét, különbözőségét. Eu-ban a nemzetállammá válás ábrándja még évszázaddal később is megtagadta a nemzetiségek jogait, pl. No-ban a szorboktól, Fro-ban a baszkoktól, bretonoktól, katalánoktól, korzikaiaktól, Ro-ban a csángóktól, gagauzoktól, lipovánoktól, a Közép-Kelet államaiban a kurdoktól stb., ill. 1919 u. az utódállamokban az elszakított m-októl). - A ~ hiányossága: nem tartalmazott biztosítékokat és külön jogorvoslatot. - A ~ pozitív következménye pl. írni-olvasni tudásban Mo. lakosai között:

	1880	1890	1900	1910
magyar	44,7	53,6	61,0	67,1
német	57,0	63,0	67,9	70,7
tót	32,0	43,2	50,1	58,1
horvát	26,0	42,2	52,8	62,5
szerb	18,9	30,9	41,5	51,3
oláh	9,2	14,1	20,0	28,2
ruszin	7,2	9,7	14,5	22,2
egyéb	27,0	33,9	43,2	44,5

  

Eötevényi Olivér: ~ünk és a kisebbségi szerződések. Pécs, 1925. (Miskolci Ev. Jogakad. Tud. Ért. Tára 25.) - Külügyi Szle 1934:35. (Török Árpád: A m. nemzetiségi törv. és a modern kisebbségi jog) - A kisebbségi jogok védelme. Összeáll. Baranyai Zoltán. Bp., 1922. - Csekey István: A nemzetiség bevallási szabadságának büntetőjogi védelme. Lugos, 1932. - Néptanítók Lapja 1935:788. (Olay Ferenc: Nagymo. nemzetiségi oktatásának törvényhozási szabályozása) - Nagy Iván: A ~ - 1868.:XLIV. tc.- létrejötte. 1-2. köt. Pécs, 1943. (Pécsi M. K. Erzsébet Tudegy. Kisebbségi Int. kiadv. XX.)  88