Óbuda, Ecilburg, Etzelnburg, 1243-ig Buda: város a Duna jobb partján, az Óbudai-sziget és a Margit-sziget magasságában. - 1. Tört. Ter-én építették a rómaiak →Aquincumot. A róm. kor ker. emlékei: bazilika és sírkápolna (Szentendrei út 139.); cella trichora (Körte és Raktár u. sarok); bazilika (Perc u.). - A →honfoglaláskor a m-ok a ter-et Attila városának tartották, s Árpád törzsének birtoka lett. A hagyomány szerint a fejed-et 907: a mai ~ közelében temették el. Sírja mellett I. (Szt) István kir. (ur. 997-1038) 1022 k. engesztelésül Szűz Mária-tp-ot épített, melyet a körülötte alakult kis településsel együtt Fejéregyházának is neveztek. A sírnál lévő forrást Bánya hőforrásként említik (helyét a mai Bécsi út 267. sz-nál keresik). Okl-ek említik a bányai Szűz Mária pléb-t is, melyhez ~ tartozott. - Egyes források az ~i Szt Péter és Pál prépostság alapítását Istvánnak, mások utódjának, Péternek (ur. 1038-41; 1044-46) tulajdonítják (→budai káptalan). - 1187: a →Jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályt nyitott Szentlélekről nev. tp-uk mellett. -

2. Az ~i vár. A mai Fő téren tárták föl az első kir. udvarház maradványait. A tulajdonképpeni várat a kápt-tól átengedett ter-en III. Béla kir. (ur. 1172-96) építtette a kirnénak (ma: Kálvin u. 2-6. sz. ter.) kb. 60x60 m alapter-en, É-i főkapuval. K-i szárnyában kpna volt. Kir. székhely lett, itt lakott pl. II. András (ur. 1205-35), s vsz. néhány évig a kis (Szt) Erzsébet is. IV. Béla (ur. 1235-70) itt fogadta 1241: →Julianus barátot. - A tatárok a várost, a várat és a tp-ot is elpusztították. IV. Béla a Duna Ny-i partján álló hegyen új várat épített; ezt nevezték Újbudának, így lett a régi település 1243 u. neve ~. A régi vár a királynék vára maradt. Károly Róbert (ur. 1308-42) hitvese, Erzsébet kirné →Zách Felicián támadása után itt lakott, és a kassai Szt Erzsébet-dómhoz hasonló tp-ot épített a kápt-nak a Bold. Szűz tiszt-ére (a mai Kiskorona u. D-i végénél állhatott). A 15. sz: reneszánsz stílusban átépítették, a 18. sz. elején lebontották. Ez a tp. lett a kápt. városrész (Vörösvári út jobb oldala) közp-ja; míg a kirnéi városrész közp-ja a várban lévő Antiochiai Szt Margit-kpna lett (1335: plébtp.). - A vár a 14-15. sz: hadászatilag eljelentéktelenedett, a török időkben rommá lett, s szinte nyomtalanul eltűnt. - A ferencesek 1250-1300: építettek ktort és tp-ot (2003: Vöröskereszt u. 14-21.). 1444 u., amikor a budai, pesti, margitszigeti ház obszerváns lett, az ~i a konventuálisoké maradt, de a török időkben elpusztult. - 1309: tartották az →óbudai zsinatot. 1389: (Luxemburgi) Zsigmond (ur. 1387-1437) alapította az →óbudai egyetemet. Az első hazai nyomda 1472-85: ~n működött (→Hess András). - Az →óbudai klarisszák számára Erzsébet kirné zárdát, isk-t és internátust alapított. A fejéregyházai tp-ot is helyreállíttatta, mely búcsújáró hellyé vált. Gondozását I. (Hunyadi) Mátyás kir. pápai engedéllyel 1483: a pálosokra bízta. II. Ulászló (ur. 1490-1516) 1493: a pálosoknak adta a Bányaháza hőforrást. Ktoruk a török időkben elpusztult, a 19. sz. végén a Bécsi út 166. ter-én az ~i téglagyár építésekor megtalálták maradványait, s eltüntették. -

3. A törökök 1526: ~t fölgyújtották, 1529: Bécs felé vonulva pusztították. 1541: Buda várának ostromakor a szultán ~n táborozott, fogadta a kis János Zsigmondot, az őt kísérő Török Bálintot fogságba vetette. Katonái közben beszivárogtak a várba és birtokba vették. - Buda visszafoglalásakor (1686. IX. 2.) ~nak 37 lakója volt: 13 őslakos, 19 zsellér, 5 jött-ment (nem honos bevándorló). -

4. A Zichy család még a török uralom alatt megkapta a kir-tól a ter-et, de csak 1686 u. tudta birtokba venni. II. Zichy István 1698: sváb telepeseket hozatott. 1756: ~ lakossága 3677 lélek, több mint 2/3-uk r.k. - Az →Óbudai Szent Péter és Pál főplébánia tp-át 1744: kezdték építeni. 1748: költöztek →Óbuda-Kiscellbe a →trinitáriusok. - 1670: ref. gyülekezet alakult, 1777: kérvényezték imaházuk felújítását és bővítését. Az engedélyt II. József (ur. 1780-90) adta meg. A Calvin köz 4. sz. alatt álló tp. 1786: készült el az egykori kirnői vár ter-én, ez volt Buda és Pest első ref. tp-a. 1787: toronyépítésre kaptak eng-t. - 1788. XI. 1: megalakult a karitász-szolgálat (Institutum Pauperum). Első ig-ja Lezer János gyógyszerész volt, aki ingyen látta el a rászoruló betegeket gyógyszerrel. 1777: szegényház épült a Kiscelli u-ban. 1835: Széchenyi István létrehozta az ~i szigeten a hajóépítő és -javító telepet. 1858: megalakult ~n az első Katolikus Legényegylet és az Oltáregylet. 1867: ~ lakóinak száma kb. 22 ezer. - Az 1872:36. tc. egyesítette ~, Buda és Pest városokat →Budapest székesfőváros néven. - ~ ter-én van az →Újlaki Sarlós Boldogasszony plébánia, a →Kövi Szűz Mária plébánia és az →Óbudai Szentháromság plébánia, az →Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna, az →Óbudai Jó Pásztor templomigazgatóság, az →Óbudai Segítő Szűz Mária templomigazgatóság, az →Óbudai Szent József kápolnaigazgatóság és a →Szent Vér kápolna (Doberdó út), valamint az →óbudai kálvária. **