Óhegy, Altgebirge, v. Zólyom vm. (Staré Hory, Szl.): 1. plébánia a v. besztercebányai egyhm. besztercebányai esp. ker-ében. 1776: alapították. Tp-át 1776: Kegyelmes Boldogasszony tit-ra szent. Anyakönyvei 1774-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: szl. - Az eredetileg egyhajós, hálóboltozatos, gótikus tp. a 18. sz: háromhajósra bőv. s álkeresztboltozatokkal fedték be. Szentélyében szép szentségház, alsó részében deszkaburkolattal eléktelenítve; aediculáján egymást metsző szamárhátívek, s tornya fialéi között 15. sz. Vir dolorum-szobrocska. - 2. a Felvidék búcsújáró helye. A szentély két oldalfalán, keretben 18-19. sz. fogadalmi képek vert ezüstből.A barokk főoltár tabernákuluma fölött van az 1480 k. készült, koronákkal és jogarral ékes, festett, Napbaöltözött Asszony faszobor. Vsz. a bányavidék valamelyik műhelyében készült. A bányavárosok saját búcsújáró helyüknek tekintették. Erre utalnak a különböző, 18. sz. rézmetszetű sztképek, melyeken a Boldogasszony lábánál a kegytp-mal szemben bányászjelvény látható e fölirattal: Benedictione tua florescant montes, 'A te áldásoddal virágoznak a hegyek'. Mellette a féltérdre ereszkedő bányamunkás bal kezét szívére téve jobbjával a köriratra mutat. - Jelentősebb kultusztörténeti emlékei: a besztercebányai Nagyboldogasszony-vártp. egyik jobboldali mellékoltárképe az ~i búcsúsok áhítatát örökíti meg. Az oltárképet Schmidt Antal (?), a felvidéki bányavárosok barokk festője Johann Christoph Winkler bécsi rézmetszetű sztképe után készítette 1770 k. - A selmecbányai Szt Katalin-tp-ban az ~i kegyszobornak vsz. a 17. sz-ból való ábrázolását találjuk díszesen faragott keretben. E festmény a régi selmeciek ~re vezetett búcsújárásainak emléke. **

Schem. Neosol. 1912:29. - Divald 1999:454. - Szilárdfy 1994:23.